Navigci
Fõoldal
Kategóriák
2014 Összes
2013 Összes
2012 Összes
2011 Összes
2010 Összes
Linkcsere Új blog ajánlásaLinkcsere
RSS
Ünnepi elõételek - Kakukkfüves sült cékla fokhagymás majonézzel és zsírjában sült libamáj
sponsored links
Vendégségre egy pazar elõétel-tálat gyártani az egyik legjobb választás: viszonylag háziasszony-barát az elkészítése és a vendégek imádni szokták. A fenti tálon különbözõ sajtok, gyümölcsök és magvak mellett két, valóban fõzést igénylõ étel látható: az ujjnyi vastagságúra szelt sült cékla (fent, a mandarin mellett) és a zsírjában sült libamáj (a cékla mellett jobbra). Hogy mennyit készítsünk belõlük, az a tál összetételétõl és gazdagságától függ, mindenesetre személyenként egy fél ökölnyi méretû cékla elég szokott lenni. Eddig még mindig - meglepõen - nagy sikert aratott a vendégek körében, cékla- és fokhagymautáló férjem is szereti! A libamáj esetén a mennyiségi határ tapasztalataim szerint a csillagos ég :)Kakukkfüves sült cékla fokhagymás majonézzel
Hozzávalók a sült céklához (4 fõ részére):
4 kisebb (gyerekököl méretû) vagy két nagyobb cékla
olívaolaj
kakukkfû (friss híján itt jó a szárított is)
3 evõkanál méz
só, bors
Hozzávalók a majonézhez:
1 nagyobb gerezd fokhagyma
1 tojássárga
napraforgóolaj (kb. 1 dl-nyi)
esetleg víz, citromlé
A céklákat megmossuk, némi kakukkfû társaságában alufóliába csomagoljuk és 200 fokos sütõben mérettõl függõen 1,5-2 óra alatt puhára sütjük. Ha kezelhetõ hõmérsékletûre hûltek, kesztyûs kézzel megtisztítjuk és ujjnyi darabokra vágjuk õket. Egy nagy serpenyõt felforrósítunk, az olívaolajat és a mézet ráöntjük, és a mézet 3-5 percig közepes tûzön keverés nélkül karamellizáljuk. Hozzáadjuk a céklarudacskákat is (ne zsúfoljuk túl a serpenyõt), és megszórjuk sóval, borssal, valamint egy kiskanál morzsolt kakukkfûvel. Néha megkevergetve közepes tûzön 10 percig sütjük. Ha a karamelles méz szépen bevonta a céklát és a felesleges nedvesség távozott belõle, kész.
A fokhagymás majonézhez a fokhagymát szétnyomjuk és egy nagyobb keverõtálba rakjuk. Ide pottyantjuk a tojássárgáját is, majd a fokhagymás tojássárgát elõször cseppenként, késõbb kicsit bátrabban adagolva elkeverjük a napraforgóolajjal (szerintem olívaolajjal nem finom!). Egyszerre mindig csak annyi olajat adunk hozzá, amennyit "felvesz". Nem szabad kapkodni, különben kicsapódik az olaj. Egy idõ múlva már vékony sugárban is önthetjük az olajat, folyamatos kevergetés mellett - próbálgassuk, hogy mikor éri el ezt az állapotot a majonézünk. Akkor kész, ha már nem vesz fel több olajat. Sóval, borssal, ízlés szerint némi citromlével ízesítsük, és ha könnyebb állagú, krémesebb majonézre vágynánk, lazítsuk egy kis vízzel.
Egy tipp: a majonézkészítõ produkció nagyjából három kezet igényel, mivel egyik kezünkkel az olajat öntjük, a másikkal keverünk, és a tál általában nem teszi meg azt a szívességet, hogy a folyamatos keverés közben egy helyben maradjon. Ilyenkor kössünk egy konyharuhát a tál aljára, ahol az asztallal találkozik, akkor nyugton marad.
Zsírjában sült libamáj
Hozzávalók:
1 db libamáj
1 kg bõrös libaháj
A libamájat egy éjszakára tejbe áztatjuk. Amikor sütni szeretnénk, a libahájat kb. 2-3 centis kockákra vágjuk, és egy lábosban egy deci vízzel együtt feltesszük fõni. Rögtön elkezdhetünk szellõztetni is, mert a mûvelet elég intenzív szagot áraszt. Lassú tûzön idõnként megkevergetve a hájból kisütjük a zsírt - figyeljünk rá, le ne égjen. Amikor már akkor darabokra töpörödtek a hájak, amiket töpörtyûként szívesen megennénk, kihalásszuk õket a zsírból, és a helyére ültetjük a libamájat (a zsírnak el kell lepnie a májat), és oldalanként 7-7 percig sütjük. A biztonság kedvéért beleszúrhatunk egy tûvel, és ha nem csorog belõle véres lé (ennyi sütés után nem csoroghat), kész. Kivesszük egy tálba, és a zsírt rámerjük. Ha kihûlt, hûtõben megdermesztjük. Szerintem elég tálaláskor sózni-borsozni, és egy kis paprikával megszórni.
