Navigci
Fõoldal
Kategóriák
2014 Összes
2013 Összes
2012 Összes
2011 Összes
2010 Összes
Linkcsere Új blog ajánlásaLinkcsere
RSS
Szegedi karácsony 2010
sponsored links
Bár eltelt az ünnep, és már a karácsonyi vásárt is lebontották, de azért érdemes volt szétnézni.
Így talán nem is csoda, hogy most már évek óta a legtöbben csak átsétálnak a Széchenyi téren, míg a Dómra egész advent során visszatérnek vásárolni, adventi gyertya gyújtásokat nézni, vagy a térség legnagyobb bálaszínházában szórakozni, miközben kültéri tüzeknél melengethetik fázós tagjaikat.
Én is a vásár elsõ napján látogattam el mindkét helyszínre. A Széchenyi téren idén is a sapka, kacat, könyv, ruha és étel árusok voltak többségben. A szokás rabjaként idén is vettem itt egy adag sült gesztenyét, ha már kürtös kalácsot nem ehetek, de a csalódás nem is lehetett volna nagyobb. A gesztenye hideg, fõtlen és meghámozhatatlan volt. Hiába kaptam 8 helyett 10 darabot 300 forintért, az egész a kukában kötött ki, gesztenye iránti rajongásommal együtt.
Innen a Dugonics téren át vezetett az út a Dóm felé, ahol idén a szökõkút és a rektori hivatal elõtt gasztro vásár volt. Ez persze csak annyit jelentett, hogy több bódéban árulták a pecsenyét, forralt bort, sajtokat, szalonnát, bort, pálinkát, mint a két másik vásárban összesen. Hangulata volt, szépen kivilágítva, de a horribilis árak és a nagyjából egyszínû kínálat nem csábított vásárlásra.
Már csak a Dóm téri vásárban bíztam, ahol meg is találtam mindent: hangulat, elfogadható árak és áruk, kedves emberek, igazi karácsonyi vásár falu.
Összességében szép volt ez az adventi készülõdés is, de én a város helyében jövõre biztos, hogy minden pénzt a Dóm téri vásárba fektetnék, vagy az egészet ahhoz hasonlóvá tenném.
A Dóm lábainál egy csillag mutatja az utat
Szegeden évek óta megrendezésre kerül a karácsonyi vásár. Leginkább két fõ helyszíne van ennek a vásárnak. Az egyik a Széchenyi téren, a másik a Dóm lábainál. Míg a Széchenyi téri vásár leginkább egy nagybani piacra hasonlít, ahol minden 100 forintos kacatot meg lehet kapni, addig a Dóm téren azok válogathatnak, akik kézmûves mütyürökre, házi étkekre, mézre, cserépedényre, fajátékra, irhabundára... és társaira vágynak.
A hó csak karácsonyra érkezett meg, elõtte az esõ volt az úr.
Így talán nem is csoda, hogy most már évek óta a legtöbben csak átsétálnak a Széchenyi téren, míg a Dómra egész advent során visszatérnek vásárolni, adventi gyertya gyújtásokat nézni, vagy a térség legnagyobb bálaszínházában szórakozni, miközben kültéri tüzeknél melengethetik fázós tagjaikat.
A Dugonics téren a fák is fénybe öltöztek
Én is a vásár elsõ napján látogattam el mindkét helyszínre. A Széchenyi téren idén is a sapka, kacat, könyv, ruha és étel árusok voltak többségben. A szokás rabjaként idén is vettem itt egy adag sült gesztenyét, ha már kürtös kalácsot nem ehetek, de a csalódás nem is lehetett volna nagyobb. A gesztenye hideg, fõtlen és meghámozhatatlan volt. Hiába kaptam 8 helyett 10 darabot 300 forintért, az egész a kukában kötött ki, gesztenye iránti rajongásommal együtt.
Innen a Dugonics téren át vezetett az út a Dóm felé, ahol idén a szökõkút és a rektori hivatal elõtt gasztro vásár volt. Ez persze csak annyit jelentett, hogy több bódéban árulták a pecsenyét, forralt bort, sajtokat, szalonnát, bort, pálinkát, mint a két másik vásárban összesen. Hangulata volt, szépen kivilágítva, de a horribilis árak és a nagyjából egyszínû kínálat nem csábított vásárlásra.
Új megvilágítást kapott a híres Kárász utca is
Már csak a Dóm téri vásárban bíztam, ahol meg is találtam mindent: hangulat, elfogadható árak és áruk, kedves emberek, igazi karácsonyi vásár falu.
Összességében szép volt ez az adventi készülõdés is, de én a város helyében jövõre biztos, hogy minden pénzt a Dóm téri vásárba fektetnék, vagy az egészet ahhoz hasonlóvá tenném.