Navigci
Fõoldal
Kategóriák
2014 Összes
2013 Összes
2012 Összes
2011 Összes
2010 Összes
Linkcsere Új blog ajánlásaLinkcsere
RSS
Levelek az angyaloktól
sponsored links
Néhány éve megláttam egy jótékonysági akciót, miközben a neten barangoltam. Nem hazai volt, hanem egy koreai kezdeményezés, mely attól függetlenül igazán jó példát mutat a hazai hírességeknek is.
2002-ban egy különleges kampány indult útjára Dél-Koreában, hogy segítse az ottani országon belüli örökbefogadást. A kezdeményezés azóta is minden évben újra indul az év utolsó hónapjában, mikor is helyi színészek, zenészek, a szórakoztató ipar hírességei modellt állnak a kamera elõtt egy-egy árvával, hogy ezzel is buzdítsák honfitársaikat az örökbefogadásra. A fotókból minden évben kiállítást szerveznek, majd jótékonysági árverésen értékesítik õket. A bevétel pedig minden esetben a gyerekek támogatására kerül, akik sok esetben valamiféle egészségügyi problémával is küzdenek.
Idén is, immár nyolcadik alkalommal jelentek meg Seihon Chon fotói a fiatal hírességekrõl egy-egy babával a karjukon. Ám elmondhatjuk, hogy nem csak Dél-Koreában okoz szívfájdalmat, hogy a gyerekeknek árvaházakban kell tölteniük az ünnepeket. Itthon ugyanannyira elkeserítõ a helyzet, mint a távoli Koreában. A különbség csak annyi, hogy ott jóval könnyebb az örökbefogadás, mivel az állam malmai nem olyan lassan õrölnek, de ott inkább a hajlandóság hiányzik, pedig közel 10.000 baba várja, hogy valaki õt válassza. Éppen ezért nem ritka, hogy sok amerikai pár fogad örökbe Koreából, mivel jóval kevesebbet kell várniuk egy babára, mint odahaza. És ez Magyarországon sincs másként.
Sok fiatal pár szenved a gyermek hiányától. Az okokat sorolhatnánk, de minek? Sokan tisztában vannak vele, hogy a környezeti ártalmak, stresszes életmód, rossz egészségügyi állapot mind erõsen befolyásolják, hogy egyre több az olyan kapcsolat, melybe nehezen érkezik meg egy baba. De éppen ezért sokan szívesen adnának otthont akár olyan kisbabának is, aki nem az õ vérük. Ám a rendszer nem könnyíti meg a helyzetük: rengeteg akadály, pénz, eljárás, és sok-sok évnyi várakozás sem hoz néha eredményt, fõleg, ha kisbabára vágyna a leendõ anyuka és apuka.
Nektek mi a véleményetek errõl? Nem érzitek úgy, hogy nektek is kell egy ilyen kis aranyos páros? - persze szigorúan a cukor baba a cuki pótpapával. Hm, elmúlt karácsony, talán már nem kellene álmodoznom...
2002-ban egy különleges kampány indult útjára Dél-Koreában, hogy segítse az ottani országon belüli örökbefogadást. A kezdeményezés azóta is minden évben újra indul az év utolsó hónapjában, mikor is helyi színészek, zenészek, a szórakoztató ipar hírességei modellt állnak a kamera elõtt egy-egy árvával, hogy ezzel is buzdítsák honfitársaikat az örökbefogadásra. A fotókból minden évben kiállítást szerveznek, majd jótékonysági árverésen értékesítik õket. A bevétel pedig minden esetben a gyerekek támogatására kerül, akik sok esetben valamiféle egészségügyi problémával is küzdenek.
Idén is, immár nyolcadik alkalommal jelentek meg Seihon Chon fotói a fiatal hírességekrõl egy-egy babával a karjukon. Ám elmondhatjuk, hogy nem csak Dél-Koreában okoz szívfájdalmat, hogy a gyerekeknek árvaházakban kell tölteniük az ünnepeket. Itthon ugyanannyira elkeserítõ a helyzet, mint a távoli Koreában. A különbség csak annyi, hogy ott jóval könnyebb az örökbefogadás, mivel az állam malmai nem olyan lassan õrölnek, de ott inkább a hajlandóság hiányzik, pedig közel 10.000 baba várja, hogy valaki õt válassza. Éppen ezért nem ritka, hogy sok amerikai pár fogad örökbe Koreából, mivel jóval kevesebbet kell várniuk egy babára, mint odahaza. És ez Magyarországon sincs másként.
Sok fiatal pár szenved a gyermek hiányától. Az okokat sorolhatnánk, de minek? Sokan tisztában vannak vele, hogy a környezeti ártalmak, stresszes életmód, rossz egészségügyi állapot mind erõsen befolyásolják, hogy egyre több az olyan kapcsolat, melybe nehezen érkezik meg egy baba. De éppen ezért sokan szívesen adnának otthont akár olyan kisbabának is, aki nem az õ vérük. Ám a rendszer nem könnyíti meg a helyzetük: rengeteg akadály, pénz, eljárás, és sok-sok évnyi várakozás sem hoz néha eredményt, fõleg, ha kisbabára vágyna a leendõ anyuka és apuka.
Nektek mi a véleményetek errõl? Nem érzitek úgy, hogy nektek is kell egy ilyen kis aranyos páros? - persze szigorúan a cukor baba a cuki pótpapával. Hm, elmúlt karácsony, talán már nem kellene álmodoznom...