Navigci
Fõoldal
Kategóriák
2014 Összes
2013 Összes
2012 Összes
2011 Összes
2010 Összes
Linkcsere Új blog ajánlásaLinkcsere
RSS
Dominókocka
sponsored links
Adott egy Hõs, akinek a kedvenc édessége a dominosteine, valamint egy rendkívül csodálatos, áldozatos feleség, aki mellesleg a konyhamûvészet kékszalagos bajnoka.
És õ ugyan inkább a stollent szereti, de mindent a köz érdekében, ha Hõse mást kíván, akkor félresöpri önös érdekeit és pepecsel azokkal az átkozott kis a pompásan illatozó kis kockákkal.
A lekvárral kenegetés, marcipánnyújtás smafu õneki.
A legjobban a csokiba mártogatást szereti, mert nincsen hozzá jó kis célszerszáma, ezért a habverõ nyelétõl a hústûig valamint fogpiszkálóig mindennel kísérletezik, közben gyöngyöz ajakán a víg dal, vagy valami egészen más, ami kiskorúak fülének nem való, persze ez utóbbi esetünkben kizárt.
De õneki semmi sem drága, boldogan csorgatja a csokit szerteszét, tudva, hogy a végeredmény két perc alatt eltûnik örömet szerez az õ fényes vértû lovagjának.
Nem, az sem baj, ha két cikk olvasása alatt tologatja befelé szemrebbenetlen, miközben szórakozottan motyogja, hogy mmm, ez állati jó.
Tényleg nem számít, hiszen nem azért készült vele, hogy felmagasztaltasson. Hanem az öröm, ami megcsillan a szemekben, a kisebbikében is, amikor egészben bedob egyet és az izgatott kérdezgetésre, hogy na milyen?, megejtõ választékossággal és igazi gourmet módjára vágsõkig elemezve a témát, azt feleli: aha.
Szép is egy ilyen családi idill, nálunk persze egészen másképp zajlik, nahát akkor itt a recept azért.
Dominó
20 dkg méz
5 dkg vaj
50 dkg finomliszt
1 cs sütõpor
1 kk fahéj
nagyobb csipet õrölt szegfûszeg
késhegynyi kardamom
" õrölt gyömbér
2 tojás
20 dkg ribizlilekvár
20 dkg marcipán
kb. 30 dkg jobbféle (70 %-os) csokoládé a bevonáshoz
Sütõt légkeverésen 180 fokra bekapcsoltam. Mézet vajjal összeolvasztottam. Lisztet a többi szárazanyaggal elkevertem,összeforgattam az olvasztott mézzel, aztán a tojás is beletettem és összegyúrtam.
Sütõpapíron akkorára nyújtottam, mint a sütõméretû tepsim és papírostól óvatosan átraktam a tepsibe.
Kb. 12-13 percig sült.
Mikor elkészült kettévágtam, de nem lapjában, hanem egyszerûen félbe.
Vállalkozó kedvûek hagyhatják vastagabbra és azon forrón próbálkozhatnak a lapjában kettévágással. Én nem szeretem a kihívásokat a végletekig fokozni.
Megvártam, míg kihûlt, közben megmelegítettem a szûrõn átnyomott lekvárt. Jó lett volna ribizlizselé, de ne legyünk telhetetlenek.
A meleg lekvár egyik felével megkentem az egyik lapot. A lapméretûre nyújtott marcipánt ráigazítottam, rákentem a maradék lekvárt, óvatosan a tetejére biggyesztettem a másik lapot.
Itt jött az, hogy egy nagy darabot levágtam belõle kóstolni, a maradékot meg alufóliába csomagoltam és másnapig békén hagytam.
Amikor ott volt a másnap kb. 2.5 cm széles rudakra majd azokat kockákra vágtam és akkor következett kedvencem, a gõz felett felolvasztott csokoládéba való mártogatás.
A recept egyébként ismét a Karácsonyi aprósüteményekbõl, de abban még van pluszban 10 dkg barna cukor, amit a mézes vajban kell felolvasztani, kardamom, gyömbér nincs és csak 1 tojás. Így hogy én a cukrot nem tettem bele, kellett még az az egy tojásnyi folyadék, hogy összefogja a tésztát.
Hétvégén a nagy havazásban megjelent a kertben egy szajkópár.
Amint megjelentek, eltûnt az összes többi madár az etetõk környékérõl.
Nyáron ritkán látom õket, ilyenkor behúzódnak a házak közé. Mindenbe beleettek, a mogyorót és kendermagot is megkóstolták, még a rigóknak tett tésztát és rizst is.
Egyikõjük õrködik, míg a másik eszik, de inkább talán a macskáktól tartanak, mert engem láttak és nem repültek el.
