Navigci
Fõoldal
Kategóriák
2014 Összes
2013 Összes
2012 Összes
2011 Összes
2010 Összes
Linkcsere Új blog ajánlásaLinkcsere
RSS
Új élmény - Soproni Tavaszi Napok
sponsored links
Soproni Tavaszi Napok / Soproni Ízutazás és Telebendõ Napok
2010.03.13-14-én a Soproni Tavaszi Napok keretében a Liszt Ferenc Konferencia és Kulturális Központ adott helyet több megrendezésre került esemény lebonyolítására. Vasárnap épp ráértem, ezért néhány közeli barátommal egyeztetve ellátogattam a kiállításra, meghallgattunk néhány érdekes elõadást és kóstoltunk is mindenféle finomságokat.
Délután, -soproniasan szólva- a "Liszt" elõtt vártuk be egymást, ahol már az utcán is érezhetõ volt a nyüzsgés, majd a bejáraton át rövid nézelõdés után az emeletre mentünk. Szorosan a falak mellett rendben felállított árussátraknál lehetett a tömegben nézelõdni, kóstolni, vásárolni. Ilyenkor léptem-nyomon ismerõsökbe botlik az ember és szinte öt percenként névjegykártyát, vagy telefonszámot cserélgetünk, mert ilyenkor van rá idõ... Közben a különféle háziipari portékákat, pálinkákat, borokat, kenyereket, édességeket kóstolgattuk.
Az elõadások közül számomra a Szamos Marcipán Kft.-t képviselõ, Szamos Mátyás fia által tartott elõadás tetszett a legjobban. Elmondta, hogy édesapja mennyit dolgozott és nélkülözött azért, hogy végül elérje azon magaslatokat, ahol ma is tart a cégük. Termékeikbõl hozott nyalánkságok méltán híresek. Továbbá a gazdasági válság kapcsán mely szinte minden területen érezhetõ elmondta, hogy létszámcsökkentés és a termékeikben található kakaótartalom csökkentése helyett, a kakaótartalmat további 10%-al növelve megerõsítik helyüket a piacon. (Gondoljunk bele! Mennyire igazuk van!)
Az egyik teremben a velünk együtt nézelõdõ Diána /NYME-FMK(AMI) tervezõ grafika szak/ saját munkájára bukkant. :) Gondoltam ezt a véletlent meg kell örökítenem, ugyanis Õ sem tudta pontosan, hogy itt is kiállítják egyik alkotását.
A teremben kiállított édességszobrok: 
Miután megnéztük a számunkra érdekes dolgokat, leültünk egy kávéra. Közben megbeszéltük a látottakat és arra jutottunk, hogy akárhogy is nézzük, szinte mindenbõl a HAZAI a legjobb. Mind minõségben, ízben, még gazdasági szempontból nézve is. Tehát a lényeg, hogy amibõl csak lehet a hazait érdemes venni.
A Kuktacsatáról és Séfpárbajról joggal kérdezheti az olvasóm, hogy miért nem írtam. Errõl bõvebben majd Sárközi József ír, hiszen Õ indult a séfpárbajon.
