Zabpehellyel az elmúlt egy évrõl

2008-09-22

sponsored links

Lassan, lassan eltelik tizehárom hónap a kulináris blogszférán való jelenlétünkbõl, mindeközben már már megengedhetetlenül egy éves születésnapunkról is elfeldkezünk. Persze a valóság ettõl távol áll. Megfeledkezés helyett inkább krónikus idõ hiányról lehetne beszélni. De azt hiszem a publikálás hullámzó jellege már eddig is igazolta e kevésbé szerencsés tulajdonságunkat. Fõzés továbbra is gõzerõvel folyik házaink táján, annak ellenére, hogy folyamatos költözés az életem. Bár ennek ellenére rendje és módja szerint elkészült a rumos sárgabarack lekvár, a szilva is befõzésre került és a görögdinnye szezon befejeztét is méltán, görögdinnyés curryvel zártuk. Tehát a fõzésre még marad idõ, sõt a fényképezésre is! A problémák a gép elé való leüléskor és a poszt megszerkesztésekor kezõdnek. Ez nekem általában majdnem ugyan annyi idõt vesz el, néha még többet is, mint maga a fõzés. Pedig megérné... Minket igazol, hogy még mindig itt vagyunk és nem adjuk fel, próbálkozunk. Bár tavaly Kanada elõtt is fogadkoztam, hogy lesz rendszeres publikáció, akkor a munkahelyem gyõzött a hobbim terhére. Újra talán nem lenne szerencsés ugyan abba a hibába esni, így csak reményemet tudom kifejezni, hogy a spanyol kulinária felfedezésére magammal visszem olvasóinkat is néha Sevillába. A blog szülinapot szerényen, kekszel ünnepeltük. De milyen kekszel! Villám gyors és az íze semmivel sem vetekszik. Ha az ismerõsi körben valaki Starbucks süti függõségben szenved, akkor ezzel érdemes lenne próbálkozni. Ha pedig valaki nem tudja, mit tud a Starbucks, ezután a recept után már nem is lesz érdemes utána járni.

Zabpelyhes keksz

Hozzávalók:

1,5 bögre liszt
1  teáskanál szódabikarbóna
0,5 tkanál só
1 bögre vaj vagy zöldség olaj
1 bögre barna nádcukor
0,5 bögre kristály cukor
1 tojás
1 tkanál vanília
3 bögre zabpehely (ízlés szerint apró - kásához való - vagy nagyobb, ami a müzliben találhatóra hasonlít. Nekünk az apróbbal jobban ízlett)
1 bögre reszelt csokoládé
1 bögre mazsola

A sütõt 180 fokra hevítem. A lisztet a szódával és a sóval elkeverem. A cukrot a vajjal külön keverem el (kb krémszerû masszát kell kapni), hozzáadom a vaníliát és a tojást (vigyázni kell, hogy a felolvasztott vaj ne legyen túl forró, mert kicsaphatja a tojást). Ezt követõen lassan, fokozatosan adom hozzá a lisztet és keverem. Ha jól elkevertem hozzáadom a mazsolát, a csokoládét és a zabpelyhet és újra elkeverem. Gombócokat gyúrok, hogy kilapítva 4 és 6 cm között átmérõjû darabokat kapjak (a tapasztalat szerint a nagyobbak finomabbak). Sütõpapírral kibélelt tepsibe teszem 13-15 percig sütöm. Amikor kész, a keksz még mindig puha, de rácson hûtve, pont kellõ állapotba keményedik meg. Kihûléskor lenne érdemes fogyasztani.

P.S.: Kedves Csilla!

Köszönjük a megkeresésedet, de sajnos fogalmam sincs mikor tudnék a receptedre sort keríteni. Holnap Sevillába költözöm, amit három hét otthon lét és egy hét lettországi munka elõzött meg. Szerintem nyugodtan merjél neki vágni. A végeredménynek nagyon finomnak kellene lennie.

Megosztom Facebookon! Megosztom iWiWen! Megosztom Twitteren! Megosztom Google Buzzon! Megosztom Google Readeren! Megosztom Tumblren!


Folytats a blogon ... afonyasborju.blog.hu/2008/09/22/zabpe...

sponsored links

Keres?s