VKF! XXX. - Csokis-diós angol teasütemény, azaz cookie a javából
sponsored links
Sokadszorra gondolkodtam el, amikor az új VKF-es kiírást elolvastam. Valahogy úgy alakult, hogy bár a kezdetektõl figyeltem az újabb témákat, egyszerûen vagy a határidõn (jóval) túl jutott eszembe, hogy írni kellett volna, vagy amikor alaposabban rákészültem akkor katasztrofálisan sikerült a kitalált recept.
Természetesen, ma megint véletlenül láttam meg, hogy utolsó nap van. Elõször csak legyintettem, hogy ez az én formám, ez megint nem jött össze, de végül rájöttem, hogy amúgy is éppen itt az ideje, hogy hétköznapokon valami finomsággal induljon a nap. Ezúttal nem ajándékba készült ugyanis, csak a magunk örömére.
Szerencsére elmondhatom, hogy már eltelt pár év úgy, hogy nem esünk bele a karácsonyi ajándékozási õrületbe, csak akkor adunk ajándékot valakinek, ha találunk valami igazán hozzá illõt. Ezen túl legfeljebb aprósüteménnyel, és, ha sikerül jó áron mandulát szerezni, akkor házi marcipánnal készülök.
Ennek a receptnek az eredetijét tíz éve jegyeztem le, az akkor már majdnem betelt receptes könyvembe. Nem tudom pontosan miért is kaptam meg, ugyanis azzal a kollégiumi szobatársammal egyátalán nem voltam jóban, aki végül is megengedte, hogy lemásoljam az egyik kedvenc süti receptjét. Utólag is köszönöm neki!
Csokis-diós angol teasütemény (azaz cookie:)
- 25 dkg vaj
- 2 tojás
- 45 dkg teljes kiõrlésû rozsliszt
- 1 cs sütõpor
- 15 dkg méz
- 1 teáskanál fahéj, gyömbér és kardamom
- 10 dkg dió
- 20 dkg étcsoki
A vajat a liszttel összemorzsoljuk, majd hozzákeverjük a sütõport és a fûszereket. Beletesszük a mézet és a tojást, majd amikor kb. egynemûvé válik, akkor a darabokra vágott csokit és diót is.
Én sütõpapírral szoktam bélelni a tepsit, de van benne elég vaj, így biztosan nem ragad le akkor sem, ha nem teszünk alá semmit sem:)
A tésztából enyhén nedves kézzel golyókat gyúrunk, kicsit kilapítva, kb. 5 centis közöket hagyva pakoljuk a sütõlapra.
Mérettõl függõen 10-13 percig sütjük közepesen erõs lángon.
Fémdobozban, vagy más, jól lezárható dobozban két hétig biztosan eláll, ez volt a leghosszabb idõszak, amíg hagytunk még belõle.
Mivel elkészültekor éppen elõkerült a Cointreau-s üveg, ezért gyorsan kipróbáltuk együtt is, és mondhatom nagyon finom a csokis-fûszeres süti a narancslikõrrel. Viszont mivel igen drága, ezért nem tudom felajánlani, hogy a süti mellé mindenki kap egy üveggel:))
Minden jó, ha jó a vége. Végül elégedetten, és némi kekszmorzsával körbevéve, dõlhettem hátra, a jubileumi, 30. Vigyázz Kész Fõzz! alkalmával én is alkottam végre valamit.
Természetesen, ma megint véletlenül láttam meg, hogy utolsó nap van. Elõször csak legyintettem, hogy ez az én formám, ez megint nem jött össze, de végül rájöttem, hogy amúgy is éppen itt az ideje, hogy hétköznapokon valami finomsággal induljon a nap. Ezúttal nem ajándékba készült ugyanis, csak a magunk örömére.
Szerencsére elmondhatom, hogy már eltelt pár év úgy, hogy nem esünk bele a karácsonyi ajándékozási õrületbe, csak akkor adunk ajándékot valakinek, ha találunk valami igazán hozzá illõt. Ezen túl legfeljebb aprósüteménnyel, és, ha sikerül jó áron mandulát szerezni, akkor házi marcipánnal készülök.
Ennek a receptnek az eredetijét tíz éve jegyeztem le, az akkor már majdnem betelt receptes könyvembe. Nem tudom pontosan miért is kaptam meg, ugyanis azzal a kollégiumi szobatársammal egyátalán nem voltam jóban, aki végül is megengedte, hogy lemásoljam az egyik kedvenc süti receptjét. Utólag is köszönöm neki!
Csokis-diós angol teasütemény (azaz cookie:)
- 25 dkg vaj
- 2 tojás
- 45 dkg teljes kiõrlésû rozsliszt
- 1 cs sütõpor
- 15 dkg méz
- 1 teáskanál fahéj, gyömbér és kardamom
- 10 dkg dió
- 20 dkg étcsoki
A vajat a liszttel összemorzsoljuk, majd hozzákeverjük a sütõport és a fûszereket. Beletesszük a mézet és a tojást, majd amikor kb. egynemûvé válik, akkor a darabokra vágott csokit és diót is.
Én sütõpapírral szoktam bélelni a tepsit, de van benne elég vaj, így biztosan nem ragad le akkor sem, ha nem teszünk alá semmit sem:)
A tésztából enyhén nedves kézzel golyókat gyúrunk, kicsit kilapítva, kb. 5 centis közöket hagyva pakoljuk a sütõlapra.
Mérettõl függõen 10-13 percig sütjük közepesen erõs lángon.
Fémdobozban, vagy más, jól lezárható dobozban két hétig biztosan eláll, ez volt a leghosszabb idõszak, amíg hagytunk még belõle.
Mivel elkészültekor éppen elõkerült a Cointreau-s üveg, ezért gyorsan kipróbáltuk együtt is, és mondhatom nagyon finom a csokis-fûszeres süti a narancslikõrrel. Viszont mivel igen drága, ezért nem tudom felajánlani, hogy a süti mellé mindenki kap egy üveggel:))
Minden jó, ha jó a vége. Végül elégedetten, és némi kekszmorzsával körbevéve, dõlhettem hátra, a jubileumi, 30. Vigyázz Kész Fõzz! alkalmával én is alkottam végre valamit.
mithrile.blogspot.com