VKF V. Fûszerek
sponsored links
Megvallom az igazat, alapos fejtörtést okoztam magamnak is a fûszerekkel. A hét elején még számtalan, kipróbálatlan recept állt elõttem, turkáltam a fûszeres dobozban, melyiket is szeressem.
Jó lett volna olyan fûszert találni, amit egyébként ritkán használok és mindenképpen valami sós étel elkészítésén gondolkodtam. Elõkaptam egyik kedvenc (vega) szakácskönyvem, hátha találok ihletet a fõként indiai ételek között, de valamiért egyik sem tetszett meg. Szerda környkékén már kezdtem aggódni, hogy ha így folytatom, alaposan lemaradok errõl a körrõl. Este egy kínai büfében sorban állva egy kis csemegéért (mert a sült banánt nagyon szeretem), megakadt a szemem a szezámmagos csirkefalatokon. Hirtelen megrohantak az emlékek egy kínai családnál tett látogatásomról; az ételekrõl, amit ott ettem. Így született meg az édes-savanyú sertéssült módosításával az édes-savanyú csirkecomb.
A fõszereplõ a csillagánizs volt. Dél-Kínából jutott el hozzánk; a nevében szereplõ ánizzsal (a valódival) igen messzi rokonságban van; ánizsos aromája miatt kaphatta ezt a nevet. Európába a XVI. században jutott el elõször; érdekes, szép formája és egzotikus aromái miatt elsõsorban a keleti ételekhez köthetjük felhasználását; de gyümölcslevesek, mézes sütemények ízesítésre is kiváló. A gyógynövény üzletek polcain emésztést elõsegítõ, görcsoldó és étvágyjavító teák alkotórészeként találkozhatunk vele.
A Wikipedia oldalán egy érdekes ténnyel találkoztam: 2005-ben idõszakos hiány mutatkozott a csillagánizs piacán, mert belõle állították elõ a "Tamiflu" nevû influenza elleni hatóanyagot, ami a rettegett madárinfluenza elleni harcban igen hatásosnak bizonyult. Késõbb tudósok rájöttek, hogyan állítható elõ a "shikimic acid" - a Tamiflu hatóanyaga - mesterséges módon (egyébként ez a sav a japán csillagánizs nevébõl kapta a nevét - shikimi - , ebbõl a növénykébõl tudták elõször elkülöníteni. Tudni kell még, hogy a japán és a kínai csillagánizs közel azonosan néz ki, de japán változat gyümölcse, a csillag alakú magházacska kisebb és gyengébb illattal rendelkezik, mint kínai rokona; ráadásul erõsen mérgezõ is; fogyasztása semmiképpen nem ajánlott! A kínai orvoslásban egyes bõrproblémák gyógyítására, külsõleg adagolva használják); így tehát nem kell többé attól rettegnünk, hogy csillagászati magaslatokba száll a csillagánizs ára; és nem tudjuk az élelmiszerboltokban megvásárolni.
A recept
10-12 db csirke felsõcomb; bõrétõl megszabadítva
3-4 db csillagánizs
fél rúd fahéj
5 evõkanál méz (+2 evõkanál a sütés közbeni locsolgatáshoz)
4 evõkanál borecet
4 evõkanál sötét szójaszóz
2 chilipaprika, apróra vágva
2 újhagyma, felaprítva
egy 4 centis gyömbér felaprítva
5 evõkanál olaj
a tálaláshoz: kígyóuborka és újhagyma
A páchoz való alkotókat (a csirkecomb kivételével) egy mély tálban összekavartam, a csirkecomokat alaposan belefürdettem és egy éjszakán át a hûtõen érlelõdni hagytam. Másnap az egész tál tartalmát egy tepsibe öntöttem, 180 fokos sütõen alufóliával letakarva fél órát sütöttem, majd a fóliát levéve a szafttal és a félretett két evõkanál mézzel gyakran locsolgatva még 15 percig pirítottam, hogy szép piros-ropogós legyen a húsok külseje.
A tálaláshoz egy fél kígyóuborkát és két újhagymát vékony csíkokra vágtam; erre ültettem a csirkecombokat.
Érdekes, csípõs-édes ízû, szerintem inkább elõételnek beillõ étel, amihez a hideg uborkacsíkok nagyszerûen harmonizálnak.