Török uborkás joghurtmártás (Cac?k)
sponsored links
A töltött dolmapaprikához pita társaságában szoktuk ezt az uborkás joghurtot enni, pedig ezt inkább elõételként szokták fogyasztani. Az egész mediterrán, közel-keleti és észak-afrikai térségben rendkívül népszerû, hogy a fõétel(ek) elõtt megannyi tálkában különbözõ salátákat, kisebb falatokat, sûrû krémeket, mártásokat, szolgálnak fel, amikbe lepénykenyeret tunkolnak.
A fokhagymás, uborkás joghurtról a legtöbben bizonyára a görög tzatzikira asszociálnak, pedig a török konyhában is létezik egy hasonló joghurtmártás. De ne is menjünk messzire, ott van még a perzsa, hagymával ízesített mast o khiar, az Indiában igen kedvelt raita uborkás verziója, a kheera raita, de a hidegen, levesként tálalt bolgár tarator és az albán taratoi is sok hasonlóságot mutat.
(A tzatziki elterjedésének bizonyára az is az egyik oka, hogy mi magyarok jóval többen utazunk Görögországba, míg Törökországba csupán 80-100 ezer magyar turista jut el évente, ami igencsak nem egy magas szám. Sajnos többségük a dél-török fürdõhelyeket, Antalyát és környékét célozzák meg, ahol többnyire all inclusive - egyébként nagyon kényelmes - szolgáltatásként olcsón is étkezhet az ember, de hogy ezen az úton soha nem fogja a helyi kulináris és autentikus csodákat megtapasztalni, azt be kell látnunk, sajnos.
A magyar turisztikai statisztikát megcáfolva most bevallom, hogy magam még soha nem jártam Görögországban, csupán Cipruson - bár már régóta tervezem:-), viszont többször volt szerencsém Isztambult látni, érezni, tapasztalni és ízlelni:-)
Csupán néhány apró különbség van a különféle verziók között, de amiben azonosak, hát sajnos épp az, amit gyakran el is szoktak rontani.
Mint a tzatziki, a török cac?k [dzsadzsik] is egy igen sûrû joghurtkrém. A legnagyobb félreértésünk is talán ebben rejlik, pedig finom, az eredetihez igen közelálló cac?kot otthon is készíthetünk.
Abban mindkét nemzet joghurtos mártogatósa megegyezik, hogy olyan sûrû legyen, hogy még a villáról se csöpögjön le! (A képen is látszik, hogy szinte megáll benne a kanál:) Csak így tudunk majd kenyeret is tunkolni benne. Ehhez sûrû, zsíros joghurtot kellene használnunk, de a bárhol kapható joghurtot is lecsöpögtethetjük, hogy a savó kifolyjon belõle. Mivel a savanykás savóból már kevesebb lesz benne, ezért egy kevés citromlevet szoktak beletenni. Úgy számoljunk, hogy hagyományos joghurtból majdnem a dupláját vegyük, így lesz majd török jellegû joghurtunk.
Aki szerencsés, és hozzá tud jutni az eredetihez, az a 10 zsírszázalékos, Süzme Yo?urt feliratút keresse. (Kép lent.) Ez azt jelenti, hogy vágható állagú joghurtot kapunk, amibe persze nem tettek semmiféle kötõanyagot, mint ahogy nálunk a zselatint szokás...
Míg a görög tzatzikiba jó sok kaprot is szoktak tenni, addig az autentikus török verzióba menta (fõleg borsmenta) is kerül a néha el is hagyható kapor mellé. A menta viszont egyszerûen kihagyhatatlan! Ha pedig nincs friss, akkor egy kevés szárított menta is megteszi. Hogy a görög mártásba dukál-e olívaolaj, azt nem tudom pontosan, de a cac?kba jó, ha teszünk.
Aztán itt van a nagy kérdés, az uborka. Sokan lereszelik és besózva lecsöpögtetik, ellenben én már hosszú évek óta - ázsiai mintára - kimagozom az uborkát, ezáltal a legtöbb folyadéktól meg is szabadítom. Azt tapasztaltam, hogy a puszta uborkahússal sokkal jobb!, mintha a magokat rágicsálnánk. Persze gyorsabb is, hisz nem kell arra várakozni, hogy kinyomogassam az uborkát és kendõt sem kell utána mosni. Igaz, ha tehetem, török fürtös uborkát veszek, ez ropogósabb, ízesebb és nem olyan vizes, mint a kígyóuborka. (Kép itt, egész lent.)
Az utolsó kis titok - ha egyáltalán létezik ilyen - a római kömény. Nagyon régen hallottam errõl, azóta mindig egy csipettel teszek bele. Dehogy sokat, nehogy túltengjen benne, de az az egy csipet bizony igazán pikáns ízt ad majd neki!
Török uborkás joghurtmártás
(Cac?k)
500 ml sûrû, zsíros joghurt (10%-os), vagy
kb. 800 ml 1,5-3%-os joghurt, kicsöpögtetve
2 db fürtös uborka, vagy 1 db kígyóuborka (160-180 g tisztán mérve)
2-4 gerezd fokhagyma (6-8 g)
1 mk só
1-2 ek olívaolaj
1 tk citromlé
1 csokor kapor (50 g)
1 maroknyi menta (vagy 1 tk szárított)
1 csipet római kömény (elhagyható)
olívaolaj a tetejére
A joghurtot egy nagy tálba teszem. A sovány joghurtot beteszem egy vászonkendõbe vagy egy textilpelenkába és egy edény fölött felakasztom, hogy kicsöpögjön a savó. Ha egy kisebb tálat, mérõedényt teszünk alá, mindig látjuk, mennyi folyadék csöpögött már ki, vagyis mennyi joghurt maradt a kendõben.
Ha az uborka héja vastag, meghámozom, de a kígyóuborkát nem szükséges. Hosszában kettévágom és egy kiskanállal teljesen kikaparom a magját. Papírtörlõvel le lehet itatni róla a folyadékot, hogy még szárazabb legyen, majd vékony félholdakra vágom és hozzáadom a joghurthoz. Az áttört fokhagymát, sót, kevés olajat, citromlevet, az apróra vágott kaprot, kevés mentát és a római köményt is hozzákeverem és néhány órára behûtöm. Minél tovább áll, annál intenzívebb íze lesz.
Tálalásnál a tetejére csorgatok egy kevés friss, finom olívaolajat.
1 nagy tálnyi, 4-6 adagnyi lesz /
A török Süzme Yo?urt, amit szinte vágni lehet, de ha elkeverjük, finom, sûrû állagú lesz.