Tankcsapda
sponsored links
Minõségi borból ipari páleszt
MTI hír ma délelõttrõl: Túl sok a bor Európában Franciaország legnagyobb bortermelõ vidékein lepárolják az idei termés egy részét és a minõségi borból majdnem tiszta alkohol lesz, amelyet aztán fertõtlenítõ és tisztítószerek gyártásához használnak fel, vagy üzemanyag-adalékként. Van olyan bor is, amelyet talajjavításra visszaszállítanak a termõterületre. A krónikus túltermelés, a csökkenõ hazai fogyasztás és az éles tengerentúli verseny példa nélkül álló méretû európai borválságot okozott. Az Európai Unió fizet a bortermelõknek készletük egy részének megsemmisítéséért és minden évben többmilliárd palack teljesen iható bort párolnak le tiszta alkohollá.
A szkeptikusok szerint ez nem megoldás arra, hogy Európa túl sok bort termel, túl kevés fogyasztó számára. Egy vitatott új EU terv szerint csökkentenék Európa bortermelését. A lepárlás helyett nagy szõlõterületeket irtanának ki. Mintegy 40 ezer hektárnyi szõlõskertet számolnának fel a következõ öt év folyamán.
Spanyolországban, Franciaországban és Olaszországban a bortermelõk egységes frontba tömörülnek a javaslat ellen, amelyet drákóinak és defetistának tartanak. Mivel azonban minden évben egyre több bort párolnak le, 2005-ben 2,8 milliárd litert, még az EU terv leghevesebb ellenzõi is elismerik, hogy valamit tenni kell.
"Évekig ideiglenesnek tartottuk a válságot, de most láthatjuk, hogy állandó krízissel van dolgunk" ? jelentette ki az AP hírügynökség munkatársának Gilles de Longevialle, aki Beaujolais borosgazdáit képviseli.
Tavalyig csak a legolcsóbb asztali borokat párolták le, most azonban minõségi borokat is. Így például Franciaországban már a második õsszel a Beaujolais lepárlóban várhatóan 8.5 millió liter nem palackozott és el nem adott Beaujoulais bor kerül lepárlásra. A probléma az, hogy a bort nem lehet eladni. Az európai borok a boltok polcain maradnak, mert a fogyasztók az egész világon Chile, az Egyesült Államok, Dél-Afrika és más országok borospalackjait választják.
A tengerentúli verseny azonban nem az egyetlen oka Európa borproblémáinak. A földrész változó ivási szokásai is nagymértékben közrejátszanak. A borfogyasztás csökken a kontinensen, és ebben vezet a nagy borivó Olaszország és Franciaország.
Az EU bortermelési elgondolását még jóvá kell hagyniuk a tagországok kormányainak és az Európai Parlamentnek. A brüsszeli hivatalnokok abban reménykednek, hogy az új szabályok a 2008-as termesztési szezonban már érvényben lesznek.
Ez már a sokadik hír az Európai bortermelés válságáról. Egyre komikusabb ez az egész. Ha jól emlékszem, Magyarországon 2002 májusáig lehetett igénybe venni állami támogatást szõlõtelepítésre ? most pedig ugyanígy: állami támogatást veszünk fel a szõlõkivágásra ? közben valószínûleg nem változott semmi, nem történt semmi olyan meglepõ esemény, amely teljesen új irányt adott volna az európai borpiacnak. Az európai termelõk ellenben úgy viselkednek, mintha nem tudnák, mitõl döglik a légy, azaz hogy mibõl is mûködtették/mûködtetik a veszteséges gazdaságaikat.
Nem lehetne egyszerûen nem támogatni ezt az ágazatot? És akkor minden termelõ eldönthetné, hogy tud-e találni a megtermelt borának piacot. Esetleg végre rá lennének kényszerítve a termelõk ? például Magyarországon ?, hogy összefogjanak, kialakítsák maguk érdekében a hatékony eredetvédelmet, a minõségellenõrzést és így tovább. (Így talán az sem fordulhatna elõ ? vagy legalább kisebb valószínûséggel ? , hogy ?Bock borokat? árulnak pár száz (!) forintos palackáron egy észak-magyarországi étteremben, pipecül felcímkézve, átdugózva, megfelelõ kapszulával, külsõre profi hamisítványt.)
Persze mindez talán kicsit naiv elképzelés; hiszen a termelõk önmagukban semmit sem tehetnek. Szükségük lenne egy olyan bortörvényre is, amely õket lényeges kérdésekben döntési helyzetbe hozza. Egyben azonban biztos vagyok: a támogatás ? sem az ültetésé, sem a kivágásé ? nem segít.