Szûz vargányával

2008-09-08

sponsored links

Az elmaradásomat magyarázó kifogások helyett az utóbbi idõk - számomra - legjobb kreációjával villantok: szûzpecsenye borskéregben, mustáros vargánya-mártással.

Az ilyesmi mindig a Lehel piacon kezdõdik: az ember meglát egy csinos sertésszûzet, és egybõl eszébe jut ez-az... Nekem most valami illatos gomba, tejszín meg bors ugrott be hirtelen, b. nejem pedig kisegített a párolt zöldbab gondolatával. A hozzávalók alig várták a vasárnapot, hogy végre a kezem közé kerüljenek.

Elõször a bab végeit vagdostam le, majd a párolóedénybe tettem, kevés só és petrezselyem hozzáadásával. Mozsárban fél marék vegyes borsot és sót törtem össze, ebbe forgattam meg a szûzpecsenyét. Egy serpenyõbe kevés olivát öntöttem, és kb. 2 perc alatt kérget sütöttem a húsra, melyet rögtön a 200 fokra elõmelegített sütõbe dobtam egy jénaiban. A serpenyõben maradt fûszeres olajra vágtam a vargányát, egy marékkal. Pirulás közben egy kiskanálnyi dijoni mustárt adtam hozzá, utána 2 dl fõzõtejszínt. 5 perc rotyogás után késznek nyilvánítottam. A húst 22 perc után vettem ki a sütõbõl, közben persze a bab is megpárolódott. A képen látható, el nem ítélhetõ módon tálaltam. Anyósom jóságából kifolyólag egy palack 2002-es Lacryma Christi került az asztalra, mely méltó társa lett konyhamûvészeti remekemnek. (Vagy ez így már túlzás?)

Megosztom Facebookon! Megosztom iWiWen! Megosztom Twitteren! Megosztom Google Buzzon! Megosztom Google Readeren! Megosztom Tumblren!


Folytats a blogon ... mitfozzek.blog.hu/2008/09/08/szuz_var...

sponsored links

Keres?s