Színezékekrõl és egyéb adalékokról
sponsored links
? szólt a Spektrum Tv figyelemfelkeltõ és elgondolkodtató ?Étkek és tévhitek ? Ráadás? címû mûsora, melybe teljesen véletlenül, ám még éppen idejében kapcsolódtam be.
A mûsor sorra vette a napjaink élelmiszereiben megtalálható adalékanyag-csoportokat, mindegyiknek kb. azonos idõt, teret szentelve, ám számomra a színezékekkel kapcsolatos megállapítások bizonyultak a
legdöbbenetesebbnek.
A keretsztori egy átlagos ? ha jól emlékszem ? három gyermekes család mindennapi életének, táplálkozási szokásainak bemutatása volt. Az édesanya igyekezett egészségesen táplálni gyermekeit ? ez fontos, a késõbbiekben még jelentõsége lesz?
Érdekes és megdöbbentõ volt már maga az a tény is, hogy mekkora hatással van az emberi ízérzékelésre az elfogyasztott élelmiszer színe. Tegyük hozzá, elsõsorban a gyermekekre ? ráadásul a színezett, színes ételek elsõszámú célközönsége is õk!
Szóval, ugyanazt a málnaízû italt öntötték 3 pohárba, ez egyiket rózsaszínre, a másikat átlátszó - vízszínûre, a harmadikat pedig kékre színezték. Majd gyerekekkel kóstoltatták meg a poharak tartalmát. A gyermekek túlnyomó többsége a rózsaszín folyadékot eper, illetve, málnás ízûnek, a színtelent limonádénak, a kéket pedig áfonyásnak érezte!
A színezékek és a különbözõ adalékanyagok hosszú távú hatása az emberi szervezetre felbecsülhetetlen, de az, hogy rövid távú hatásuk is kézzelfogható, számomra megdöbbentõ volt. A következõ kísérletet végezték el. Gyerekeket két csoportra osztottak, s két asztalt raktak tele ételekkel. Az egyik asztalon intenzív színû, mesterséges anyagokat tartalmazó élelmiszereket, a másikon házi készítésû ételeket helyeztek el. A gyermekek különbözõ játékokat játszottak ? mindkét csoport ugyanazokat ? melyek során mérhetõvé vált koncentrációjuk, koordinációjuk, ügyességük, fegyelmezettségük. Majd evés következett: egyik csoport csak az egyik, a másik csak a másik asztalról falatozott. Fél óra elteltével ugyanazokat a játékok játszották. Az színes-adalékanyagos élelmiszereket fogyasztó gyermekek koncentrációs és koordinációs képességei láthatóan csökkentek, többen kezelhetetlenné váltak, a csoportban az egyik kisfiút úgy megütötte egy társa, hogy felrepedt és vérzett az ajka és közülük többen sírtak.
Hasonló tapasztalatokról számolt be az az édesanya is, aki miután hiperaktivitást állapítottak meg gyermekénél, megvonta tõle a mesterséges kiegészítõket tartalmazó ételeket, a gyermek két hétig elvonási tüneteket produkált (!!), majd hiperaktivitásra utaló tünetei megszûntek.
Mesterséges édesítõszerek
Élettani hatásukról szóló beszámolók nem egyértelmûek.
A mûsorban az aszpartamot (E-951) emelték ki, mint a legellentmondásosabb édesítõt, mellyel nem árt vigyázni.
Egy fiatal, I-es típusú cukorbetegségben szenvedõ fiú mesélt arról, hogy IBS-t (irritábilis bélszindróma) állapítottak meg nála, de miután elhagyta étrendjébõl az aszpartamot, tünetmentessé vált.
Tartósítószerek
A mûsorban elsõsorban szulfitokra hívták fel a figyelmet, amelyek különösen kerülendõk.
Megszólalt egy hivatásos versenytáncos, aki 35 évig tartó asztma után vált gyakorlatilag tünetmentessé annak köszönhetõen, hogy elhagyta étrendjébõl a szulfit-származékokat (s ezzel együtt az egyéb adalékokat) tartalmazó élelmiszereket.
Ízesítõk, ízfokozók
A nátrium-glutamát (E-621) káros hatásait emelték ki, az ún. kínai étterem-szindrómát, de ezt elég sokan leírták már.
Azt a veszélyt azonban nem lehet elégszer tudatosítani, hogy ha már egészen kis gyermekkorban kezdi meg az ember az ízfokozókkal, mesterséges ízesítõkkel felturbózott ételek fogyasztását, az ízérzéke erre ?áll rá? és már nem érzi elég ízesnek a természetes táplálékokat. Kiváló példa erre a mûsorban ismertetett kísérlet: 10 gyerekkel kóstoltattak mesterséges ízesítõvel készült narancslét és frissen facsart, tiszta narancslevet. A 10-bõl 7 gyerek a gyári, ?mû? italt találta finomabbnak.
Miután mindezeket sorra vették, a film készítõi visszatértek, az írásom elején említett családhoz. Az édesanya most szembesült azzal, hogy az általa egészségesnek gondolt élelmiszerek többsége (pl. light gyümölcsjoghurt) tele van mesterséges adalékokkal.
S ez tényleg azért szörnyû, mert nem egy felelõtlen emberrõl volt szó, aki nem törõdik a családja egészséges táplálkozásával, hanem azt gondolta, helyesen cselekszik, mert az általa egészségesnek gondolt ? s teszem hozzá a média, reklámok által annak beállított ? élelmiszereket adta a gyerekeinek.
(Gondolkodom azon, hogy ennek a jelenségnek, nevezetesen az általam ?álegészségesnek? nevezett élelmiszerek reklámozásának, fogyasztásuk ösztönzésének - pl. egyél reggeli helyett 4 db finomított cukros, tartósítós, aromás, kb. 25-30 db összetevõbõl álló, nyomokban teljes õrlésû gabonát, mézet és mogyorót tartalmazó kekszet, és ezzel tök oké vagy, mert ez megfelelõen táplál és számodra délig tartó lendületet ad ? szentelek majd egy külön postot.)
Nos, az anyuka átnézte a hûtõt, s megszabadult az összes oda nem illõ dologtól. Majd egy adalékanyagmentes próbahét következett. A család tapasztalatai pedig rendkívül kedvezõek voltak! Anyuka úgy vélte, nem is olyan nehéz kiiktatni ezeket az élelmiszereket az étrendjükbõl és gyermekei viselkedésében is pozitív változások álltak be.
Persze azért érdemes megnézni, magát a filmet is, ha sikerül elcsípni, de számomra annyira döbbenetes és figyelemfelhívó volt, hogy úgy gondoltam, érdemes a blogban is postolni.
Olyan információk ezek, amelyek elgondolkodtatnak, s azt érzem, valóban változtatásra sarkallnak? rám legalábbis nagy erõvel hatottak, pedig egy jó ideje számûzöm már az étrendembõl az adalékanyagokat tartalmazó élelmiszereket?
Mi tehát a konklúzió?
A film készítõi úgy foglalták össze, hogy alapvetõen most is ?õsemberek? vagyunk, a szervezetünk nem az adalékanyagok feldolgozására van predesztinálva, amelyeknek hatása ? mi történik, ha ezek az adalékanyagok kombinálódnak, reakcióba lépnek egymással az emberi szervezetben?, mi lesz a túlságosan sok mesterséges kiegészítõvel felturbózott élelmiszert fogyasztó emberrel 20 vagy 30 év múlva? ? felbecsülhetetlen?
Én úgy gondolom, nagyon fontos a tájékozódás, a tudatosság, az hogy mit súgnak érzékeink, ösztöneink, no, meg a józan eszünk?
A mûsor sorra vette a napjaink élelmiszereiben megtalálható adalékanyag-csoportokat, mindegyiknek kb. azonos idõt, teret szentelve, ám számomra a színezékekkel kapcsolatos megállapítások bizonyultak a
legdöbbenetesebbnek.
A keretsztori egy átlagos ? ha jól emlékszem ? három gyermekes család mindennapi életének, táplálkozási szokásainak bemutatása volt. Az édesanya igyekezett egészségesen táplálni gyermekeit ? ez fontos, a késõbbiekben még jelentõsége lesz?
Érdekes és megdöbbentõ volt már maga az a tény is, hogy mekkora hatással van az emberi ízérzékelésre az elfogyasztott élelmiszer színe. Tegyük hozzá, elsõsorban a gyermekekre ? ráadásul a színezett, színes ételek elsõszámú célközönsége is õk!
Szóval, ugyanazt a málnaízû italt öntötték 3 pohárba, ez egyiket rózsaszínre, a másikat átlátszó - vízszínûre, a harmadikat pedig kékre színezték. Majd gyerekekkel kóstoltatták meg a poharak tartalmát. A gyermekek túlnyomó többsége a rózsaszín folyadékot eper, illetve, málnás ízûnek, a színtelent limonádénak, a kéket pedig áfonyásnak érezte!
A színezékek és a különbözõ adalékanyagok hosszú távú hatása az emberi szervezetre felbecsülhetetlen, de az, hogy rövid távú hatásuk is kézzelfogható, számomra megdöbbentõ volt. A következõ kísérletet végezték el. Gyerekeket két csoportra osztottak, s két asztalt raktak tele ételekkel. Az egyik asztalon intenzív színû, mesterséges anyagokat tartalmazó élelmiszereket, a másikon házi készítésû ételeket helyeztek el. A gyermekek különbözõ játékokat játszottak ? mindkét csoport ugyanazokat ? melyek során mérhetõvé vált koncentrációjuk, koordinációjuk, ügyességük, fegyelmezettségük. Majd evés következett: egyik csoport csak az egyik, a másik csak a másik asztalról falatozott. Fél óra elteltével ugyanazokat a játékok játszották. Az színes-adalékanyagos élelmiszereket fogyasztó gyermekek koncentrációs és koordinációs képességei láthatóan csökkentek, többen kezelhetetlenné váltak, a csoportban az egyik kisfiút úgy megütötte egy társa, hogy felrepedt és vérzett az ajka és közülük többen sírtak.
Hasonló tapasztalatokról számolt be az az édesanya is, aki miután hiperaktivitást állapítottak meg gyermekénél, megvonta tõle a mesterséges kiegészítõket tartalmazó ételeket, a gyermek két hétig elvonási tüneteket produkált (!!), majd hiperaktivitásra utaló tünetei megszûntek.
Mesterséges édesítõszerek
Élettani hatásukról szóló beszámolók nem egyértelmûek.
A mûsorban az aszpartamot (E-951) emelték ki, mint a legellentmondásosabb édesítõt, mellyel nem árt vigyázni.
Egy fiatal, I-es típusú cukorbetegségben szenvedõ fiú mesélt arról, hogy IBS-t (irritábilis bélszindróma) állapítottak meg nála, de miután elhagyta étrendjébõl az aszpartamot, tünetmentessé vált.
Tartósítószerek
A mûsorban elsõsorban szulfitokra hívták fel a figyelmet, amelyek különösen kerülendõk.
Megszólalt egy hivatásos versenytáncos, aki 35 évig tartó asztma után vált gyakorlatilag tünetmentessé annak köszönhetõen, hogy elhagyta étrendjébõl a szulfit-származékokat (s ezzel együtt az egyéb adalékokat) tartalmazó élelmiszereket.
Ízesítõk, ízfokozók
A nátrium-glutamát (E-621) káros hatásait emelték ki, az ún. kínai étterem-szindrómát, de ezt elég sokan leírták már.
Azt a veszélyt azonban nem lehet elégszer tudatosítani, hogy ha már egészen kis gyermekkorban kezdi meg az ember az ízfokozókkal, mesterséges ízesítõkkel felturbózott ételek fogyasztását, az ízérzéke erre ?áll rá? és már nem érzi elég ízesnek a természetes táplálékokat. Kiváló példa erre a mûsorban ismertetett kísérlet: 10 gyerekkel kóstoltattak mesterséges ízesítõvel készült narancslét és frissen facsart, tiszta narancslevet. A 10-bõl 7 gyerek a gyári, ?mû? italt találta finomabbnak.
Miután mindezeket sorra vették, a film készítõi visszatértek, az írásom elején említett családhoz. Az édesanya most szembesült azzal, hogy az általa egészségesnek gondolt élelmiszerek többsége (pl. light gyümölcsjoghurt) tele van mesterséges adalékokkal.
S ez tényleg azért szörnyû, mert nem egy felelõtlen emberrõl volt szó, aki nem törõdik a családja egészséges táplálkozásával, hanem azt gondolta, helyesen cselekszik, mert az általa egészségesnek gondolt ? s teszem hozzá a média, reklámok által annak beállított ? élelmiszereket adta a gyerekeinek.
(Gondolkodom azon, hogy ennek a jelenségnek, nevezetesen az általam ?álegészségesnek? nevezett élelmiszerek reklámozásának, fogyasztásuk ösztönzésének - pl. egyél reggeli helyett 4 db finomított cukros, tartósítós, aromás, kb. 25-30 db összetevõbõl álló, nyomokban teljes õrlésû gabonát, mézet és mogyorót tartalmazó kekszet, és ezzel tök oké vagy, mert ez megfelelõen táplál és számodra délig tartó lendületet ad ? szentelek majd egy külön postot.)
Nos, az anyuka átnézte a hûtõt, s megszabadult az összes oda nem illõ dologtól. Majd egy adalékanyagmentes próbahét következett. A család tapasztalatai pedig rendkívül kedvezõek voltak! Anyuka úgy vélte, nem is olyan nehéz kiiktatni ezeket az élelmiszereket az étrendjükbõl és gyermekei viselkedésében is pozitív változások álltak be.
Persze azért érdemes megnézni, magát a filmet is, ha sikerül elcsípni, de számomra annyira döbbenetes és figyelemfelhívó volt, hogy úgy gondoltam, érdemes a blogban is postolni.
Olyan információk ezek, amelyek elgondolkodtatnak, s azt érzem, valóban változtatásra sarkallnak? rám legalábbis nagy erõvel hatottak, pedig egy jó ideje számûzöm már az étrendembõl az adalékanyagokat tartalmazó élelmiszereket?
Mi tehát a konklúzió?
A film készítõi úgy foglalták össze, hogy alapvetõen most is ?õsemberek? vagyunk, a szervezetünk nem az adalékanyagok feldolgozására van predesztinálva, amelyeknek hatása ? mi történik, ha ezek az adalékanyagok kombinálódnak, reakcióba lépnek egymással az emberi szervezetben?, mi lesz a túlságosan sok mesterséges kiegészítõvel felturbózott élelmiszert fogyasztó emberrel 20 vagy 30 év múlva? ? felbecsülhetetlen?
Én úgy gondolom, nagyon fontos a tájékozódás, a tudatosság, az hogy mit súgnak érzékeink, ösztöneink, no, meg a józan eszünk?
(Képek forrása: www.fittcsalad.hu, www.pannonicum.hu)