Sunday Roast

2009-06-04

sponsored links

Vendégeink voltak a hétvégén, barátok jöttek Magyarországról pár napra. Annyit kirándultunk, hogy hétfõn kishíján elaludtam a fáradságtól a munkahelyemen, de az élmlények kárpótoltak mindenért. Az idõ eszméletlenül szépre sikeredett, nagyon meleg volt és egy kicsi színt is összeszedtünk.
Fõzni viszont egyáltalán nem volt kedvem, igazából idõm, így kapkodva persze hogy neki sem kezdtem, mindössze víz és alma volt a kocsiban, de az elképesztõ mennyiségben. Viszont éhen sem maradtunk, mert ebben a két napban gyakorlatilag végigettük Yorkshire és Nottinghamsire pub-jait.  Jópár étel szerepelt a 48 órás menünkben, de bennem legjobban a vasárnapi késõdélutáni ebéd maradt meg, mert ilyen finomat már rég nem ettem, ami angol.
Tudni kell ugyanis az angol konyháról, hogy bár az ételei nagyon tetszetõsek, szép a színük, jól mutatnak a tányéron, de ha a kóstolásra, illetve az elfogyasztásra kerül a sor, megállhat néha a szánkban az "evõeszköz". Most bárki megtámadhatja az elõzõ mondatomat, de ezt majd' három évi ittélés, tapasztalás után írom.
Vasárnap lévén nem lehetett mást enni, mint a jó kis angol vasárnapit. A családnál ugyan mindig ilyen volt a vacsora (szigorúan ötkor), de csak arra volt alkalmas, hogy a hasam tele legyen tõle. A  pub-okban viszont köztudottan jó ételeket lehet kapni, félelmem sem volt, hogy ez most akkor megint csak jóllakatni akar, mindenféle megelégedés nélkül.
De nem csak jóllakatott, hanem megelégedéssel is eltöltött, "megtöltött", annyira, de annyira jó volt. Óriási csirkemellfilé gazdag zöldségkörettel, ami állt párolt brokkoliból és karfiolból sajtszósszal leöntve,  rozmaringgal párolt sárgarépából és paszternákból és pirított burgonyából. Járt még hozzá ecetes párolt lilakáposzta, Yorkshire pudding és gravy (húsból kisülõ lé besûrítve). Isteni!

Folytats a blogon ... sutieshusi.freeblog.hu/archives/2009/...

sponsored links

Keres?s