Navigci
Fõoldal
Kategóriák
2014 Összes
2013 Összes
2012 Összes
2011 Összes
2010 Összes
Linkcsere Új blog ajánlásaLinkcsere
RSS
Pirított zöldbab fokhagymával
sponsored links
Valamelyik este beszélgettünk egy kolléganõmmel az angol konyháról. Pontosabban én kérdeztem, õ válaszolt. Szóba kerültek más konyhák is, hogy vajon miért fordulnak az angolok más országok ételei felé, de az én gondolataimban végig a "great" British food járt. Mert hogy annak nevezik, amit fõznek. Mik is a fõ alkotórészei?
Hát erre a kérdésemre gyors és rövid választ kaptam: hús és zöldség. Ó és Donna (a munkatárs) nem bírta ki anélkül, hogy meg ne jegyezze, én már kezdek igazi brit lenni. Miért? - kérdem én. Mert csak zöldséget és húst eszem. Na ezt azért kikérem magamnak, hogy gravy-s marhát faló lányka lennék. Ezek nálam csak alapanyagok. És igen, én használok fûszereket (van vagy harmincféle itthon és a készletem csak gyarapodik), imádom a fõzeléket, a töltött káposztát (nem tehetek róla, hogy fõként zöldség és hús alkotja e remek ételt), megõrülök a túrógombócért (eme kedvenc megértetése az angoloknál mindezidáig nem járt sikerrel, még azok után sem, hogy gyakran viszek magammal vacsorára belõle). Imádom az olasz konyhát, nem áll távol tõlem a mexikói, de a Közel-és Távol-Kelet finomságait is szívesen fõzögetem magunknak. Ja, meg horvát és görög ételek. Valójában ezek a listavezetõim:) Viszont sosem fogok szendvicset enni sem ebédre, sem pedig vacsorára, nem áll szándékomban mikrózható dobozos tésztalevest enni, zacskózott, fõtt, tojásos rizst sem, ami egy évig is eláll (hát ez már eleve sántít), agyonsózott chipsszel és bolti tejberizzsel. Jaj, a legjobbat kifelejtettem, védõgázas csomagolásban kapható hamburgerek, sajtos, szalonnás, meg még ki tudja, milyen összeállításban. Na, ezért se' adok ki pénzt soha. Ezek képezik Donna vacsoráit. Trendi még a saláta, bolti természetesen, a különbözõ tortillatekercsek és fut még a csoki is automatás kávéval. Ez viszont már általában jellemzõ az emberekre. Azért szerencsére akadnak jópáran, akik a "kantinokban" vásárolnak.
Ezzel most nem akarok az angolok ellen beszélni, de munkahelyen többnyire ilyen és ehhez hasonló dolgokat fogyasztanak. Szerencsére otthon általában fõznek rendes ételt (vagy étterembõl hozatnak), így az õ gyomrukba is kerül szépen a good foood-ból.
Én viszont (szégyen lenne, ha nem így tennék) lunchboxban viszem a betevõmet minden áldott nap, jó kis házikoszttal. És "késvillás" vacsoráim vannak, úgy, mintha otthon lennék. Nem értem hát, miért kezdek én brit lenni?
És hogy ezt alaposan megcáfoljam, a mai ebédem zöldbab lesz valamilyen hússal! Érdekes, hogy ezt a receptet egy horvát nyaralás alkalmával "szedtem össze", ahol az ember azért többnyire tengeri és egyéb mediterrán fogásokra számít. Ez az étel volt a vasárnapi ebédünk a kedves szakács jóvoltából: Párolt karaj fõtt burgonyával és pirított zöldbabbal. Ebbõl a krumplit szépen félretoltam, majd nekiestem a többinek, isteni finom volt. Tudom, hogy nem illik ilyet tenni, de mikor észrevettem, hogy a társaság többi tagjának nem kell a zöldbab, én bizony elkértem és megettem az õ részüket is. Annyira ízlett.
Mivel tele a fagyasztóm zöldbabbal, ezt az ételt készítem el, szerintem jól fog esni, abszolút élményben lesz részem, ugyanis azon a bizonyos augusztusi vasárnapon éppen fújt a szél, esett az esõ és talán ha 16 fokot mértünk. Nos itt még 16 fok sincsen, fúj a szél és bármikor eleredhet az esõ.
Mennyiségrõl nem tudok beszámolni, mindig gondolomformára készítem. Mégpedig úgy, hogy a feldarabolt zöldbabot megfõzöm, ha fagyasztott akkor rövidebb ideig, mert azt már elõfõzték. Ha elkészült, leszûröm, majd rengeteg fokhagymát aprítok (ezt mindenki úgy, ahogy szereti, nekem így tetszik), olívaolajon megpirítom a fõzõedényben, majd beleborítom a babot és úgy öt percig fedõ alatt párolom. Sózni utólag szoktam, borsot viszont nem teszek rá.
Egyébként erõsen él bennem a gyanú, hogy ma még husit sem fogok hozzá enni, csak úgy magában, ahogy van...