Navigci
Fõoldal
Kategóriák
2014 Összes
2013 Összes
2012 Összes
2011 Összes
2010 Összes
Linkcsere Új blog ajánlásaLinkcsere
RSS
Pesztós tészta - ahogy mi csináljuk
sponsored links
Régebben csak a konzervpesztóval találkoztunk, míg ki nem költöztünk ide, ahol jutányos áron óriási mennyiségû friss bazsalikomhoz lehet jutni. Azóta mindig friss pesztót csinálunk.
Robotgépet nem szoktunk semmihez használni, így a pesztónk sem úgy néz ki, mint kellene. A legkevésbé sem homogén például.
Eleinte egy nagy tálban mindent összekevertünk, nyúztuk, nyüstöltük villával, kanállal, mindenfélével (mozsarunk sincs), aztán mikor "összeállt", beleöntöttük a kifõtt tésztát, és próbáltuk összekeverni. Ezzel a módszerrel az volt a fõ bajom, hogy bár elég mosogatástakarékos volt, a parmezánból - vagy ki tudja mibõl - túl sok feltapadt az edény falára, és azt úgy kellett levakargatni, annyira odaragadt. Úgyhogy újítottunk. Így csináljuk (2 személyre leginkább):
Felvágunk egy csomó bazsalikomot, olyan apróra, amilyen apróra csak tudjuk. 50-75 gram körüli mennyiséget használunk, ha futja, néha kevesebbet. Ez kb. kétmaréknyi lehet (?), minél több, annál jobb. Egy nagyobb tálba tesszük. Felaprítunk (reszelni is lehet) két kövér fokhagymagerezdet, ha nagyon fokhagymás hangulatban vagyunk, akkor 3-at. Ezt is beletesszük. Ráflottyintunk olivaolajat. Annyit, hogy ha összekeverjük, akkor jó kényelmesen bevonjon mindent. Ezt a keveréket aztán lehet pihentetni órákig, akár egy napig is (az olaj szépen átveszi az ízeket), de azonnal fel is használhatjuk, akkor is isteni.
Ezek után megpirítjuk a fenyõmagot, jó sokkal szeretjük, de ez még itt is drága, úgyhogy olyan 2-3 dkg-ot használunk csak, ami egy félmaréknyi lehet. Mikor már szép fényesek, illatosak és pirultak a magok, lehúzzuk a serpit és felteszünk vizet forrani, kifõzzük a spagettit.
A fõtt tésztát azonnal a bazsalokimos-fokhagymás-olivás keverékbe szedjük, összeforgatjuk. Ha nem megy simán, lottyintunk még olivaolajat.
Kiadagoljuk tányérokra, megszórjuk fenyõmaggal és ráreszelünk parmezánt. Aztán szagolgatjuk, apránként a villánkra tekerjük és élvezzük, míg el nem fogy. Végül ledõlünk a kanapéra, és a hasunkat simogatva mondogatjuk, hogy milyen isteni volt.