Navigci
Fõoldal
Kategóriák
2014 Összes
2013 Összes
2012 Összes
2011 Összes
2010 Összes
Linkcsere Új blog ajánlásaLinkcsere
RSS
Nem csak pizza a Marzanóban
sponsored links
Pizza Marzano
Budapest, I. ker. Batthyány tér 6.
Régen jártunk már itt, ezért a barátnõimmel a Marzanót szemeltük ki egy kis névnapi ünneplésre.
"A Batthyány téri háromszintes üzletünk legfelsõ emeletérõl csodálatos kilátás nyílik a Parlamentre a Vásárcsarnok mûemlék értékû 100 éves ablakain keresztül. Kiváló helyszín egy romantikus vacsorához.
Egyedi éttermeink közös jellemzõi a hatalmas üvegportálok, ablakok, helyi mûvészek által festett képek a falakon, és a látványkonyha." - olvashatjuk az oldalukon.
És így láttuk mi:
A háromszintes étterem legfelsõ szintjén foglaltunk helyet, közvetlenül az ablak mellett, pont kiláttunk a csodaszép Batthyány térre. :) A hely étlaptól független elõnyei: pár lépésre van a metrótól, nagyon könnyen megközelíthetõ, délben van ebédmenü (ez most nekünk mindegy volt, de gondoltam, megosztom ezt az információt is), este pedig éjfélig tart nyitva. A design semmi különös, kicsit modern, egyszerû, de korrekt, sok említésre méltót nem találok benne, de végül is, nem kell egy helynek feltétlenül különlegesen kinéznie ahhoz, hogy kellemes legyen.
Sajnos, az emlékeimben élénken élõ fenyõmagos pizzát már levették az étlapról, így, mivel a barátnõm azt kívánta, megfeleztünk egy Napoletanát (szardella, kapribogyó, olívabogyó, mozzarella, paradicsomszósz, 1690 Ft). A tészta teljesen rendben volt, vékony, ropogós, a feltét pont elegendõ, a fûszerezés eltalált.
A harmadik lány mozzarella- és paradicsomsalátát evett (fekete olivabogyóval, friss bazsalikommal, olívaolajjal és sült tésztalabdákkal, 890 Ft), ezt nem nagyon lehet elrontani, de ténylegesen elõétel méretû adag, épp hogy volt a tányéron valami. Szerencse, hogy nem én választottam. :)
Pozitívum, hogy a pincér felajánlotta, hogy megborsozza az ételeket, tekert is egyet-kettõt egy nagyméretû borsszóróval, amit aztán elvitt, ez ugyan egy kicsit furcsa volt, de végül is, nem logikátlan, biztos a látványra hajtanak, a manõver pedig látványos volt, tényleg. Ott hagyott az asztalon viszont egy-egy üveg csípõs illetve fokhagymás olívaoljat, majd az általunk választott ételekhez javasolta a fokhagymásat, amivel egyet is értettünk. Az olaj jó ízû volt, de sajnos, az üvegen oldalán is jelentõs mennyiség tartózkodott belõle, amitõl az egész kezünk maszatos lett. Rájöttünk, hogy azért, mert megdöntéskor a csõr helyett a tetõ alatt is tekintélyes adag távozik az üvegbõl. Ez önmagában még nem lett volna annyira sokkoló, végül is, elõfordulhat, hogy egy ilyen bakit nem vesznek észre, így hát kedvesen szóltunk. Mire a pincér szintén kedvesen közölte hogy tudják, de nem tudnak vele mit tenni, maximum annyit, hogy reggel letörlik. Este meg már nem számít, hogy a vendég nyakig olajos lesz? Személy szerint kétlem, hogy ezekbõl az árakból ne telne egy kb. 2000 forintos mûködõképes olajkiöntõre, de most nem voltunk elég tökös tündérkék, mert ezt a véleményünket már megtartottuk magunknak.
A desszertnél egy kicsit bajban voltunk a választással, sok mindent megkóstoltunk volna, de végül csak dönteni kellett. Nekem lett egy Panpepato (990 Ft) - a leírás szerint mandulás sütemény mogyoróval, dióval, fenyõmaggal, grappába áztatott mazsolával, cukrozott gyümölcsökkel, kakaóval, mézzel és fahéjjal készítve, vaníliafagylalttal tálalva, valójában a -val rag nem fedi egészen az igazságot, sokkal pontosabb lenne, ha úgy írnák: -ból. A felsorolt magokat ugyanis némi kakaó segítségével ragasztják össze, így egy rendkívül tömény, müzliszelethez hasonló valami lesz a végeredmény, csak sokkal keményebb állaggal. Tényleg nagyon kellett hozzá a fagylalt. Igazából nem volt rossz, de mire megettem az egészet, rágóizomgörcsöt kaptam. :)
Ezen kívül kértünk még egy sajttortát, az étlap szerint málnaszósszal, valójában áfonyával (950 Ft), barátnõm azt mondta, finom, régebbi emlékeimre hagyatkozva szerintem is, bár nekem egy sokkal laposabb változat rémlik.
Kár, hogy a kávélap már nem volt az asztalon (pedig van nekik), így a "szokásosak" közül cappuccinót kértem (490 Ft). Ahhoz képest, hogy olasz a hely, nem találtam túlságosan pörköltnek a kávét, az én ízlésemnek pont megfelelt.
Kérésünkre készségesen csomagoltak nekünk Tiramisut (barátnõm férje sem szeretett volna teljesen kimaradni a jóból), és az sem jelentett problémát, hogy ezt külön fizetjük, sõt, még vicces tanácsokat is kaptunk mellé útravalónak, köszönjük.
Sajnos, a koktélokra most nem került sor, pedig azokból is akadt a kínálatban, de tán majd legközelebb. Mert szerintem lesz legközelebb.
Étel: 
Kiszolgálás: 
Környezet: 
Árak: 