Navigci
Fõoldal
Kategóriák
2014 Összes
2013 Összes
2012 Összes
2011 Összes
2010 Összes
Linkcsere Új blog ajánlásaLinkcsere
RSS
Narancs-sütõtök saláta
sponsored links
Avagy sütõtökbõl sohasem elég...
Fõleg ilyen semmilyen, nyomott, erõsen télies napokon nem, amikor narancssárga színével és édességével vidámságot varázsol a szürkeségbe.
Az eredeti tervek szerint a múltkori sütõtökös palacsintát akartam megismételni, lévén hogy osztatlan és kirobbanó sikert aratott. Az idõ (egészen pontosan az idõjárás, ami arra késztette Emberkét, hogy átaludja a délutánt és nem akartam felébreszteni a robotgép és a szagelszívó zajával) és a lustaság azonban nézeteim revideálásra kényszerítettek.
Ráadásul ki akartam próbálni a hivatali menza étlapján fellelt új desszertet.
Valójában szökõévente egyszer eszünk bent (azaz minden nap ebédelünk, csak legtöbbször itthonról viszünk valamit), mert, mint minden közétkeztetésnél, komoly aggályaim vannak a minõséget és az ízeket illetõen. A mennyiséggel általában nem volt bajom, sõt, amióta én mérem ki az adagokat, jelentõs súlyfeleslegtõl szabadultunk meg mindketten.
Szóval, az õ verziójuk sütõtökpüré volt, narancsgerezdekkel és mézzel tálalva.
A püré verziót ugyanaz a tény akadályozta meg, mint a palacsintát; az elkészítésével járó zaj és macera. Viszont a méz mellé borba áztatott mazsolát és szárazon pirított, durvára vagdalt diót is prezentáltam, írd és mondd 5 perc alatt. (Na jó, majdnem: a sütõtök legalább 1 órát sült, mire finom édes, karamellás íze lett és pont ennyit ázott a mazsi is a borban.)
Senki nem panaszkodott, hogy nem palacsinta lett....
Hozzávalók
1 kisebb sütõtök, kockákra vágva, megsütve
2 narancs, meghámozva, gerezdekre szedve (én még félbe is vágtam)
1 marék mazsola
1 dl vörösbor
1 marék dió, durvára vágva és szárazon megpirítva
ízlés szerinti mennyiségben méz (nekem annyi, amennyi kétszerre lejött a mézcsurgatóról)
Amíg a tök elvan a sütõben, borba áztatjuk a mazsolát (adott esetben meg is lehet egy kicsit mikrózni, hogy felgyorsítsuk a folyamatot), durvára vágjuk és megpirítjuk a diót. A narancsot meghámozzuk és gerezdekre szedjük. (Utóbbi manõvert érdemes egy kisebb tál felett végezni, így a kicsöpögõ lé sem veszik kárba, azt is rá lehet önteni a salátára.)
Ha a sütõtök illata már beterítette az egész lakást és vajpuhán olvad a szánkban, akkor tököt-narancsot-mazsolát-mézet összekeverünk egy tálban és megszórjuk dióval. Kész, lehet fogyasztani.
Megjegyzésként csak annyi, hogy az én tököm nem kisebb fajta volt, így nem került bele mind a salátába, az arányok megtartása végett. De azt hiszem, holnap reggel is jó lesz:)
Fõleg ilyen semmilyen, nyomott, erõsen télies napokon nem, amikor narancssárga színével és édességével vidámságot varázsol a szürkeségbe.
Az eredeti tervek szerint a múltkori sütõtökös palacsintát akartam megismételni, lévén hogy osztatlan és kirobbanó sikert aratott. Az idõ (egészen pontosan az idõjárás, ami arra késztette Emberkét, hogy átaludja a délutánt és nem akartam felébreszteni a robotgép és a szagelszívó zajával) és a lustaság azonban nézeteim revideálásra kényszerítettek.
Ráadásul ki akartam próbálni a hivatali menza étlapján fellelt új desszertet.
Valójában szökõévente egyszer eszünk bent (azaz minden nap ebédelünk, csak legtöbbször itthonról viszünk valamit), mert, mint minden közétkeztetésnél, komoly aggályaim vannak a minõséget és az ízeket illetõen. A mennyiséggel általában nem volt bajom, sõt, amióta én mérem ki az adagokat, jelentõs súlyfeleslegtõl szabadultunk meg mindketten.
Szóval, az õ verziójuk sütõtökpüré volt, narancsgerezdekkel és mézzel tálalva.
A püré verziót ugyanaz a tény akadályozta meg, mint a palacsintát; az elkészítésével járó zaj és macera. Viszont a méz mellé borba áztatott mazsolát és szárazon pirított, durvára vagdalt diót is prezentáltam, írd és mondd 5 perc alatt. (Na jó, majdnem: a sütõtök legalább 1 órát sült, mire finom édes, karamellás íze lett és pont ennyit ázott a mazsi is a borban.)
Senki nem panaszkodott, hogy nem palacsinta lett....
Hozzávalók
1 kisebb sütõtök, kockákra vágva, megsütve
2 narancs, meghámozva, gerezdekre szedve (én még félbe is vágtam)
1 marék mazsola
1 dl vörösbor
1 marék dió, durvára vágva és szárazon megpirítva
ízlés szerinti mennyiségben méz (nekem annyi, amennyi kétszerre lejött a mézcsurgatóról)
Amíg a tök elvan a sütõben, borba áztatjuk a mazsolát (adott esetben meg is lehet egy kicsit mikrózni, hogy felgyorsítsuk a folyamatot), durvára vágjuk és megpirítjuk a diót. A narancsot meghámozzuk és gerezdekre szedjük. (Utóbbi manõvert érdemes egy kisebb tál felett végezni, így a kicsöpögõ lé sem veszik kárba, azt is rá lehet önteni a salátára.)
Ha a sütõtök illata már beterítette az egész lakást és vajpuhán olvad a szánkban, akkor tököt-narancsot-mazsolát-mézet összekeverünk egy tálban és megszórjuk dióval. Kész, lehet fogyasztani.
Megjegyzésként csak annyi, hogy az én tököm nem kisebb fajta volt, így nem került bele mind a salátába, az arányok megtartása végett. De azt hiszem, holnap reggel is jó lesz:)
