Navigci
Fõoldal
Kategóriák
2014 Összes
2013 Összes
2012 Összes
2011 Összes
2010 Összes
Linkcsere Új blog ajánlásaLinkcsere
RSS
Muffin bogyós gyümölcsökkel és az aktuális morgásom
sponsored links
Hétfõ éjjel hozott vissza a repülõ (eredetileg este, de megint késett), ráadásul még a nottinghami reptéren idõztem vagy egy órát, hogy panaszt tegyek. Na nem az õ szolgáltatásukkal volt/van bajom, de ezt így kell csinálni. Pesten maradt a poggyászom, ezért reklamáltam.
A keddem egy az egyben azzal telt el, hogy egész nap telefonáltam, hol Ferihegyre, hol pedig az ittenieknek, mert állítólag az elõzõ éjszakai morgásom csak akkor ér valamit, ha telefonon is bejelentem a káromat. Mindenesetre érdekesek voltak a beszélgetések.
Reggel hatkor próbáltam hívni elõször Pestet. Egy igen készséges hölgyemény vette fel a telefont, majd mikor kiderült, hogy én az 1-es terminálról utaztam, mogorván odabökte, hogy õ a 2-esen van a másikak nyolckor nyitnak. Azzal lecsapta a telefont. No comment...
Hét után aztán (ez helyi idõ) összejött a dolog. Egy fiúval beszéltem. Nem mondom, hogy túlzásba vitte volna a barátságos hangnemet, de legalább nem bontotta a vonalat szó nélkül. Kötöszködésben persze nem volt utolsó, minden egyes szavamat ki akarta forgatni, pedig én csak azt a szerencsétlen bõröndöt kerestem. Végül mindenféle egyesztetések után (bõrönd színe, formája, márkája, ismertetõ jelei) mintegy mellékesen megjegyezte, hogy van itt három(!) kerekes bõrönd, az egyik olyan, mint amilyet én keresek. Nagyszerû, akkor gyorsan bediktáltam neki a tag numbert, hogy azonosíthassa. Igen, mondta, valószínû, hogy megvan. Elkérte a számom, majd mondta, hogy még hívnak.
Ezek után egész délelõtt, sõt, még munkakezdésig délután is Nottinghamet hívtam. Vagy harmincszor, mert õk meg nem vették fel a telefont. Hagytam legalább három üzenetet és vártam a csodát, hogy majd visszahívnak. Ez végül délután háromkor meg is történt. Itt is egy férfival beszéltem és elmondhatom, nagyon kedves volt. Tényleg. Sûrû elnézéskérések közepette elmondta, hogy a következõ járattal (ez sajnos ma estére esedékes) elhozzák azt a szerencsétlen bõröndöt és egyeztettünk címet és telefonszámot. A végén azért megkérdeztem, meg tudná e mondani, hogyan történhetett meg ez a dolog. Igen, válaszolta, Pesten elfelejtették rátenni a tag number másik felét a csomagra... És akkor inkább nem is fejtegeném, mi most a véleményem arról a nõszemélyrõl, akinél "becsekkoltam".
Ennyit az aktuális morgásomról!
De hogy egy kicsit boldoggá tegyem magam a véget nem érõ várakozás alatt, összehoztam egy újabb muffint. Más most nem fér bele egyenlõre a repertoáromba, mert még mindig fáradt vagyok az utazástól (meg a rendeszeres reggeli edzéstõl és futástól, hiába, már nem fogok megvátozni), de mivel sütizni minden nap kell, hát itt van egy újabb kísérletem.
A recept egy az egyben saját találmány, fagyasztópusztító és mi van itthon? jellegû. Na és persze nem utolsó sorban egészséges is. Cukor és finomliszt nem kerültek bele, de annál több szárított, aszalt és friss (na jó, fagyasztós) gyümölcs.
Tíz darabot sütöttem ezekbõl a dolgokból:
200 g liszt (csökkentett szénhidráttartalmú)
50 g zabpehely
100 g xylitol
egy marék szárított, összetört tõzegáfonya
2 ek szárított bogyósgyümölcskeverék (áfonya, eper, feketeribizli, málna, ribizli)
1 ek aszalt goji
1 tk sütõpor
1/2 tk szódabikarbóna
1 tk õrölt fahéj
2 nagy tojás
2 dl tej
50 g quark (krémes túró)
1 ek olívaolaj
150 g áfonya (ez fagyasztós)
Az elkészítés szinte semmiség. A fahéjig bezárólag mindent alaposan összekevertem egy nagyobb tálban, majd az áfonya kivételével habverõvel vegyítettem a folyékony dolgokat. Mikor ezzel megvoltam, a kiolvasztott áfonyát beleforgattam a lisztes keverékbe, aztán öntöttem is hozzá a "levet". Hanyag mozdulatokkal összekevertem, kétharmadig megtöltöttem vele a muffinpapírokat és bõ fél órán keresztül stütöttem 180 fokon.
Az eredmény: mint Londonban a Café Nero-ban nyáron:) Eszméletlenül puha és már majdnem omlós, tele gyümölcsökkel. A londoniban mondjuk csak áfonya volt és abból is kevés, de rettentõ finom volt...
A lisztrõl: hiába használom már egy ideje, megbarátkozni csak mostanra sikerült vele. A többi receptben is mûködött ugyan, de az összeállítás alatt sorra pótoltam a tésztát különbözõ folyadékokkal. Hiába, kísérletezni kell (ezer szerencse, hogy én ilyen típus vagyok). Ennél a süteménynél azonban minden úgy volt jó, ahogyan kigondoltam. Mûködött és remek kis nasival ajándélkozott meg.
Teljes kiõrlésû liszt használata esetén semmit sem kell változtatni a mennyiségeken, hiszen az is több folyadékot szív fel, mint a hagyományos.
Finomlisztel sütve viszont érdemes a tej mennyiségén csökkenteni 20-30 ml-rel.
A tõzegáfonya: még a karácsonyi "õrület" idejébõl való. Annak idején hetente vettem átlagosan egy kilót és szorgalmasan fõztem az angolok híres carberry sauce-át. Ettem mindenhez, beleértve a sütiket de a husikat is (ez utóbbi Fiúnak nem jött be, nem baj, annál több maradt nekem:)). És miután a boltokban kapható aszaltak mind cukrozottak, kitaláltam, hogy készítek magamnak házi aszaltat. Nos egyenlõre a szárítottig jutottam, mert hiába próbáltam a sütõben 40 fokon, egy idõ után fõni kezdtek. A megoldás végül az lett, hogy a radiátorokon tepsikben száradtak. Befõttesüvegben szerintem nagyon sokáig eláll, én most fél évnél járok. Ehhez a muffinhoz mozsárban törtem össze a szemeket.
A szárított gyümölcsök: figyelem, nem aszaltak, fagyasztva szárítottak. Az ízük intenzív és színük csodás. Jól jön ez a keverék, ha nincsen itthon friss a kedvenc bogyósokból. A piacon levõ egészségboltban akadtam rá télen.
Goji: mazsola helyett, mert kicsit savanykás. Kész sütikben viszont isteni édes íze van és nagyon kellemes krémes állaga.
Áfonya: igazi merénylet, mert muffinhoz frisset szoktam venni, de már kikivánkozott a fagyasztóból. Kiolvadás után a lével együtt ment a többi hozzávalóhoz.