Navigci
Fõoldal
Kategóriák
2014 Összes
2013 Összes
2012 Összes
2011 Összes
2010 Összes
Linkcsere Új blog ajánlásaLinkcsere
RSS
majdnem Elvis kedvence
sponsored links
Az egész az úgy kezdödött, hogy valamikor réges-régen, talán még az öskorban hugomnak vettem valami rémes rajzos ismeretterjesztö könyvet karácsonyra, amin még a könyvesboltban szétröhögtem az arcom (mert nagyon vicces volt), ugyanakkor nagyon sok, nagyon érdekes, viszonylag használhatatlan dolgot meg lehetett belöle tudni, tehát, a lehetö legtökéletesebb ajándéknak mutatkozott. A probléma akkor kezdett fokozódni, mikor a szüleim is rájöttek, hogyhát ez milyen jó kis könyv, kicsúcsosodni pedig akkor, amikor három hasonló sorozat összes példányát megkapta a hugom a következö születésnapjára. (Jelzem: nem sokkal ezután szemüveges lett.)
Sok hátborzongató érdekességet természetesen velünk is megosztott (mint például azt, hogyha valakire a csupasz lábadat rászegezed, az egy nagyon csúf inka sértésnek minösül), számomra az egyik legemlékezetesebb az Elvis kedvenc reggelijének a receptje volt. Nagyjából két éve gondoltam rá elöször, hogy meg kellene próbálnom elkészíteni, de a pontos recept sajnos nem állt rendelkezésemre, így csak valami hasonlót tudtam alkotni (amire épp emlékeztem).
Az elsö variáció csupán ennyiböl állt:
Fogtam egy banánt
meghámoztam
centis, másfél centis karikákra vágtam
olivaolajat hevítettem serpenyöben (ez mással tényleg nem túl jó)
beletettem a banánkarikákat
hagytam megpirulni
megfordítottam öket
majd kiszedtem egy tányérra, rácsorgattam az olajat és pirítóssal elfogyasztottam.
Krémes, kenhetö, majdhogynem geljédes.
Az olaj meg mintha méz lenne rajta.
Elég is belöle egy.
A második (számomra végleges variáció) pedig csak egy kis mogyoróvajjal (elnézést, hogy meg kell jegyeznem: NEM mogyorókrém; nem az a sötétbarna, ami ilyen kakaóporos gelj akármi, mint a nutella, hanem az, amit a tescoban például a nemzetközi részlegnél tárolnak a ginzenges cukorkák mellett balra, van belöle krémes és darabos, és egy kalapját lengetö földimogyoró van rajta) egészült ki, amit a pirítósra kentem.
De ha valaki netán tényleg kíváncsi rá (ezek után), mi is lehetett az eredeti recept:
Keverj össze egy banánt némi mogyoróvajjal, kenjed el néhány szelet kenyéren (vastagon, természetesen). Tegyél egy kis vajat egy serpenyöbe, ha sistereg, akkor a szendvicseket bele is dobhatod. Fordítsd meg, ha már úgy gondolod, és ha mind a két oldala aranyszínü, akkor kiveheted.
Melegen fogyasztandó.
(Rémhíresek sorozat: Elvis a sokkoló rockoló; írta: Michael Cox; illusztrálta: Philip Reeve; megjelent Elvis halálának huszonötödik évfordulójára)