Lusta szombat reggelek
sponsored links
A kecske egy masszív (és nagyon nehéz, próbáltam) ülõalkalmatosság:)
Olykor-olykor eszünkbe jut, hogy milyen jó lenne egy olyan igazi békebeli hangulatú helyet találni, ahol szombat reggelenként finom (akár angol) reggelit vehetnénk magunkhoz jóféle kávéval, teával. Volt már rá példa, hogy ki is próbáltunk helyeket, de vagy a mi elvárásaink nagyok (finom ételek-italok, nem túl drága árfekvés, KÉNYELMES székek/fotelek), de egyelõre nem sikerült megtalálnunk azt a helyet, amire vágyunk.
Azonban találtunk mást. Olyan helyet, ahol ismernek, ahol családiasan a hangulat, kellemes zenékkel, most már egyre ismerõsebb arcokkal, és a nagyon kedves tulajdonossal. Ahol a szombat reggeleket nyugisan, lassan éledezve lehet tölteni az olykor zsúfolt hétvégi programok elõtt.
Elõször még az elõzõ munkahelyem kapcsán jutottam el ebbe az aprócska kávézóba, majd egy idõ után magammal cipeltem a ház urát is, aztán vettünk logós kávéstermoszt, aztán megvettük a saját kávéfõzõnket, de továbbra is ide jártunk, immáron nem csak, hogy igyunk (vagy a termoszunkban magunkkal vigyünk) egy kávét, hanem azért is, hogy az otthoni géphez kávét vegyünk.
Szép nagy kávék, és a regebédünk
Amikor végül új munkahelyre kerültem, rá kellett jöjjek, hogy sajnos a nyitvatartási- és a munkaidõ összeegyeztethetetlenek (egy kis nyelvtörõ:) és csak szabadságok alkalmával jutottunk el a kedvenc kávézónkba, s a hazavitt kávét olyan precízen porcióztam, hogy két alkalom között biztosan kitartson.
Augusztus közepén aztán emailt kaptam, miszerint szeptembertõl minden szombaton délelõtt nyitva áll a kávézó, s azonnal lelkesen telefonáltam haza, hogy akkor már csak alig pár hét, és mehetünk kávézni (és finom, a Franciaországban kóstoltra emlékeztetõ croissant enni).
Azóta (néhány kivétellel) minden szombat délelõttöt ott töltünk, lehetõleg a nyitvatartás utolsó órájában. Iszunk egy hatalmas tejes-tejhabos kávét, eszünk egy (több) croissant-t, és ahogy lassan elszállingózik a többi vendég, legtöbbször még egy jó beszélgetésre is jut idõnk Zsuzsival, a tulajdonossal.
Aki nem ismeri, de szeretné, szívesen elküldöm a címet, de csak akkor, ha hagytok nekünk is helyet.
mithrile.blogspot.com