Lepénykenyér
sponsored links
Az eheti fõzési terveimet az "Ürítsük a hûtõt és a fagyasztót!" címû felkiáltás irányítja. Eddig szerencsére elég sikeresen, mert a zöldséges fiók egyre csak apad és a fagyasztóban is akad már egy kevés hely (muszáj, mert lassan jön a fagyiszezon és nekem sajnos csak olyan gépem van, aminek a tartályát le kell fagyasztani). A salátakészítés ebben elég sokat segít, különösen, hogy inkább alakítom fõétellé (vagyis csak azt eszem), mint hogy ott árválkodjon a tányér szélén.
De! Hiába a terv, ha az eszem néha máshol jár. Vettem egy "kenyeres" könyvet, a címe: Bread from all around the world, az 55 classic recipes sorozatból. Egyenlõre ez az elsõ, de a többi sem várat sokáig magára.
Ha nincsen sok munka, "vészhelyzet" esetére mindig van nálam egy könyv, hogy a totális unatkozás helyett valami hasznossal töltsem a nap hátralevõ részét. Ezt a jó kis kiadványt hétfõ este szépen ki is olvastam, azóta többnyire a kenyéren agyalok. Vagyis, hogy mit tudnék újítani. Az üzletekben mindenfélét látni: görög, Közel-keleti, mexikói, lengyel, ír, angol, német,a csomagolt tartós, magos, nem magos, szójás, gyümölcsös, egyéb. És bár a választék széles skálájú, venni nem nagyon szeretek, inkább eszem a sajátomat. Vannak is próbálkozásaim a különbözõ hozzávalókkal, de többnyire csak a hagyományos változatot készítem.
Végül addig gondolkodtam, még jött a kellemes (ez esetben a kenyér) és rögtön utána a hasznos (maradékebéd) is. Chilit fõztem és hozzá sütöttem laposkenyeret. De mivel a chilim mások számára kissé fura hozzávalókat is tartalmazhat, nem tulajdonítok túl nagy jelentõséget neki.
Lényegében ment bele darált marhahús, paradicsomkonzerv, hagyma, bébikukorica és tonhal (sajnálom, meg volt bontva, ezt is el kellett tûntetni). Ezt használtam alapnak. A fûszerezés a legegyszerûbb ennél az ételnél (fõleg, ha szabályosan fõzöm), csak teszek bele pár evõkanál chilifûszerkeveréket. Ez viszont nem zacskós mûfaj, fõleg, mert dobozban árulják, na de viccet félretéve: mindössze só és õrölt fûszerek keveréke. Az eredmény: látványnak kissé furcsa, így nem is teszek fel róla képet, de az íze egész jó lett. Hiába, a fûszerek...
Mialatt a "húsétel" fõtt, összedobtam a lepénykenyeret. Igaz, ez most nem autentikus, mert nem kukoricalisztet használtam, de szerintem így is finom lett.
Így készült (különösebb méricskélés nélkül):
Egy mélyebb tálba öntöttem úgy kétmaréknyi teljes kiõrlésû kenyérlisztet. Ment bele még egy csipet só és kb. 1/4 teáskanálnyi szárított élesztõ. Ezeket elkevertem, majd mikróban meleígtettem vizet. Elkezdtem gyúrni a tésztát, úgy, hogy lassan adagoltam hozzá a vizet, de nem sokat, mert viszonylag kemény tésztát kell kapni. Két kerek lapot nyújtottam belõle és forró, enyhén olajozott serpenyõben mindkét oldalát megsütöttem.
A chilifûszerkeverék ezeket tartalmazza:
chilipaprika
só
köménymag
oregano
fokhagyma