Kecsegepörkölt
sponsored links
Kaptam egy egész, belezett kecsegét (nem tudom, van-e rá kevésbé illusztratív kifejezés, hogy belül üres volt, de rajta volt a bõre, feje, uszonya, farka). Úgy döntöttem, hogy kapcsolatunkat ? közös jövõnket megalapozandó ? egy biztonsági fogással kezdem, így esett választásom a pörköltre. Sajnos nem leltem olyan receptre, ami teljes mértékben tetszett volna, így kb. úgy jártam el, ahogy azt az ember lánya egy bárminemû pörkölttel teszi. Maga a hal bõ negyed óra alatt megfõ, az idõ nagy részét inkább ez elõkészítés teszi ki.
Hozzávalók:
- 1 kecsege (kb. 90 dkg)
- 2 fej hagyma
- 2 paradicsom
- 1 tv paprika
- 1 ek pirospaprika
- só, bors
Elkészítés:
- Meg kellett nyúzni az állatot. Ehhez az ITTENI leírást vettem segítségül. Vizet forraltam egy akkora lábasban, amibe a jószág befért. (Mivel a fõtt paradicsom héját nem szeretem, így még a hal elõtt a paradicsomokat is leforráztam a vízben és lehúztam a héjukat). Mikor a víz már lobogva forrt, kb. fél percre beledugtam a halat. Mihelyst elkezdett repedni a bõre, nagy akrobatikázások közepette kihalásztam, majd a teraszon feldolgoztam (nemrég estem túl a nagytakarításon, nem akartam a csempét összekecsegézni, de, mint utóbb kiderült, félelmeim alaptalanok voltak). Szóval kifektettem a halat, és egy késsel könnyedén lekapargattam a bõrét, levágtam az uszonyait, fejét, farkát. Mivel nyeklett-nyuklott az egész, úgy döntöttem, az a legegyszerûbb, ha szeletekre vágom és úgy szedem ki a gerincét, minél több húst levágva róla. Egyébként nincs sok szálkája, inkább csak a fej környékén. Elég sok hulladékom lett, amit sajnáltam kidobni, így néhány szem egész borssal, egy babérlevéllel és némi sóval alaplevet fõztem belõlük: felforraltam, lehaboztam, alacsony lángon gyöngyözve fõztem.
- A színtiszta halhúst kb. 2*2 cm-es kockákra vágtam.
- Kevés olajon megdinszteltem az apróra vágott hagymát, majd jött hozzá a kockára vágott paradicsom és tv paprika. Két-három adagban felöntöttem a kecsegés alaplével, és hagytam, hogy visszaforrjon. Sajnos csak ekkor jutott eszembe a pirospaprika, talán jobb lett volna rögtön a hagymadinsztelés után, mindegy, így is feloldódott a zsíros lében. Eztán jöttek sorra a halkockák, ezeket már nem kevergettem (hogy ne törtjenek össze), csak néha ráztam egyet a láboson. Só, bors is jött hozzá. Mondanom sem kell, bográcsban biztos kap ott volna még egy jó kis plusz füstös ízt. Mehet hozzá némi csípõs is.
Túrós csuszával tálaltam. Igazi férfinépnek való étel.