Navigci
Fõoldal
Kategóriák
2014 Összes
2013 Összes
2012 Összes
2011 Összes
2010 Összes
Linkcsere Új blog ajánlásaLinkcsere
RSS
Julie & Julia - Könyv és film
sponsored links
Az egész úgy kezdôdött, hogy már valamikor nyáron lehetett tudni, hogy lesz egy ilyen gasztrós film, Meryl Streep-pel. Szeretem a gasztró-filmeket (már ha van ilyen m?faj).
Pontosítok, szeretem az olyan filmeket, ami mondjuk nem csak étteremben vagy akár kávézóban játszódik, mint pl. a Jóbarátok semmikép sem tekinthetô gasztro-sorozatnak annak ellenére, hogy az egyik fô helyszín egy kávézó (Central Perk, ugye), hanem a fôzés a téma. Bár, ha kicsit jobban bele gondolok a Jóbarátokban az egyik szereplô szakács, aki sokat fôz a sorozatban, hmhm... Most kicsit összezavartam magam vagy a gondolotaiam csak ezen téma körül forognak???
Szóval ezt inkább hagyjuk:-). Inkább vissza Julie & Julia-hoz.
Kitaláltam, hogy mielôtt megnézzük a filmet, elôtte gyorsan elolvasom a könyvet. Ez így is lett, tegnapelôtt fejeztem be a könyvet és tegnap láttuk a filmet. A két alkotás másképp egyensúlyoz a sztorival. Míg a könyvben Julie van jobban jelen, naná hiszen saját maga küldetésérôl szól, addig filmben Julia felé billen kicsit a mérleg nyelve.
Egyébként a könyv alapján az az érzésem, hogy Julie azon túl is, hogy egy év alatt megfôzött 524 receptet, eléggé el van foglalva magával. De ki ne lenne, egy nemszeretem melóval és albérlettel, ámde legalább egy (szinte) mindíg jól m?ködô házasággal körülvéve? De ez csak az én benyomásom, a könyv alapján, ami eléggé tetszett. Az elsô harmadában még nem igazán jöttem hangulatba. Aztán ahogy haladtam beljebb és beljebb, egyre jobban elkapott a történet. Mintha az író fokozatosan jött volna bele az írásba, ahogy haladt a regénnyel. Evés közben jön meg az étvágy, vagy mi..:-)
Ellátogattam Julie Powell blogjára és beleolvastam néhány bejegyzésébe is, és pont belefutottam egy magyar vonatkozású posztba. Ami -fôleg a kommentek- rendesen leszedi a keresztvizet a könyv magyar kiadásának borítójáról. Jó, mondjuk én is el tudnék képzelni másmilyet, de azért a szürrealimustól sem kell ennyire falnak menni.
A filmet pedig mindketten élveztük. Nagyon tetszett ahogy Meryl Streep hozta azt a nagy termete miatt bizonyos helyzetekben aranyosan suta, de legtöbbszôr nagyon is öntudatos és kedves nôt. Azt hiszem ezen a ponton kell bevallanom, hogy mindeddig fogalmam sem volt róla, hogy ki -sôt, hogy egyáltalán létezik- Julia Child.
A hangja valóban nagyon szokatlan, de aztán másképp már sem tudtam képzelni a karaktert. És hát kíválóan egészítették ki egymást filmbéli férjével, Stanley Tucci-val, akivel már Az Ördög Pradát visel c. vígjátékban is voltak közös jeleneteik.
Aztán lehetett fürdôzni végig a fôzôs, bevásárlós, kajálós jelenetekben szerte Európában, de leginkább Párizsban és NY-ban, oda-vissza ugrálva a két fôszereplô jelenébe.
Mióta láttuk a filmet, azóta állandóan fôznék, de ez valójában több minden miatt akadályba ütközik.
Ami viszont biztos, hogy hamarosan terítékre kerül a mi asztalunkon is a boeuf bourguignon.
