Húsvét 2009

2009-04-14

sponsored links

Mondhatnám, hogy részem volt egy igazi angol Húsvétban? Szrintem igen. Követve a helyi szokásokat, vasárnap mi is útra keltünk kirándulni. York volt betervezve és szerencsére az idõjárás is nekünk kedvezett, vagyis nem esett és nem fújt (egyébként valóban igaz, hogy itt mindenki az idõjárásról, beszél, mindennapos téma).

Egész délután róttuk a kis utcákat többezredmagunkal, a város ugyanis tele volt. Érdekes, hogy Angliában az emberek csak úgy keresik az alkalmat, hogy kimozdulhassanak otthonról. Az ünnepek erre bõven nyújtanak lehetõséget, gazdag programokban nincsen hiány. Persze az üzletek is nyitva vannak, mint  turistacsalogató és ez bizony "kiváló" ötlet, mert  a nevezetességek megtekintése mellett lehetõséget biztosít szuvenírek és egyéb kacatok megvételére.

Mi már jártunk korábban Yorkban, így célként nem a múzeumok és a Minster volt kitûzve ( azért bementünk a templomba is), hanem az egész napon át tartó barangolás. Így a délután nagy részét az óvárosban a Shambles-ben töltöttük. A szó maga zûrzavart, összevisszaságot jelent, ami nagyon is találó kifejezés az ott elhelyezkedõ utcácskák rendszerére. A derékszögû kanyar  ritka, mint a fehér holló, eltévedni pedig egyáltalán nem okoz nehézséget. Mindemellett bájos és meseszerû.

Vásárolnom persze itt is kellett, de hogy határt is szabjak magamnak, elhatároztam, bankkártyával nem fizetek, így kénytelen voltam a kézpéztartalékaimat felélni - sikerrel. Rám jellemzõ módon gasztrocuccokkal gazdagítottam Kislakás tartalmát, onnantól kezdve, hogy megláttam az elsõ könyvesboltot. Dehogy akartam én venni bármit is ott, még külön engedélyt is kértem Fiútól, hogy bemehetek-e. De mivel a kérdésemre bólogatás volt a válasz, nekem sem kellett több.

A szakácskönyvek között aztán ráakadtam arra a kínai konyhát bemutató kiadványra, amit már több, mint egy éve keresek. Tetszik a könyvsorozat (már több is megvan belõle), mert az oldalakon lényegében alapanyagokat mutat be, megtoldva az egyes hozzávalókat egy-két recepttel. Aztán találtam még egy receptes gyûjteményt Keith Floyd-tól (az angolok részeges szakácsnak hívják), egyértelmû volt a dolog, hogy azt is megveszem, hiszen vadászom a könyveit. Egyenlõre megelégedtem ennyivel, indultam is a pézntárhoz, ahol Fiú hívta fel a figyelmemet egy kihagyhatatlan ajánlatra. 99p egy ázsiai gasztroutazát bemutató albumról. Nem értem miért került ennyibe ( a rendes ára ?25 ), de nem is érdekelt, mert azonnal ment a kosaramba. Itthon átlapozva aztán megveregettem a vállam, mert szerintem értéket képvisel.

 

Ezt az üzletet elhagyva még betévedtem egy antikváriumba és láss csodát, itt is akadt nekem egy kis meglepetés Keith-tõl. Viszont ezzel szigorúan véget is vetettem az aznapi könyvbeszerzésnek.

'Esetleg még egy kis tea' - gondoltam. 

A Minstertõl pár percnyire található a híres Betty's cég egy kis üzlete telis-tele  különféle szálas teákkal, babkávékkal, süteményekkel.  Van egy indiai teareceptem, ahhoz kerestem a tökéletes hozzávalót. Az eladófiú nagyon készséges volt, sorra hozta a pulthoz a hatalmas dobozokat, hogy illat alapján tudjak választani. Végül a Ceylon mellett döntöttem. Fiú is kapott egy apróságot, húsvéti cupcake-et, nyuszimarcipánnal a tetején.

 

 

Az autóhoz vezetõ úton felfedeztem egy másik teaüzletet, ide csak "körülnézni" mentem be, de három doboz kávékülönlegességgel jöttem ki. Erre már nincsen mentségem. De nagyon csábítóak voltak és egyébként is egy doboz ?3.50-be került, de ha hármat veszek, akkor "csak" ?9 összesen. De ez volt a jéghegy csúcsa, több dolgot már nem vásároltam.

 

Összegzésként nagyon szép napot töltöttünk el Yorkban, élveztem a jövés-menést, jó angol módra.

A kirándulás miatt eltolódott a húsvéti ebédünk hétfõre. Eredeti terv szerint bárányt sütöttem volna, burgonyával és párolt zöldségekkel (Angiában ez a hagyományos menü), de mivel a múlt hétem anyukámék küldtek nekük kötözött sonkát otthonról, csak tojást fõztem hozzá és végül magyar módra ünnepeltünk.


Folytats a blogon ... sutieshusi.freeblog.hu/archives/2009/...

sponsored links

Keres?s