Göngyölt kucu

2009-03-08

sponsored links

Étteremalakítás. (Ezt a szót azért írom bele egy darabig a receptekbe, mert így esélyes vagyok egy jó vacsira.)

Node: anyukák jöttek hozzánk ebédre múltkorában, és a piacra indulva lövésem sem volt, hogy mit fõzzek nekik. Megláttam egy szimpatikus sertéskarajt, meg is vettem, de még mindig nem volt ötletem. Ekkor került elém a friss rozmaring, és meg is oldódott a probléma.

A karajt szétbontottam szépen, elterült, mint Alföldön a furulyaszó. Egy tálkába olivát öntöttem és beleaprítottam 4 szál rozmaringot, ezt só és durvára tört bors követte. Ezt a cuccost kentem a húsra, eztán összetekertem és spárgával (madzag) összekötöttem. Egy serpenyõben, forró olivaolaj közremûködésével kérget sütöttem reá, majd a sütõbe toltam, és 190 fokon sütöttem kb. másfél órát. Így nézett ki ezután: 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 A serpenyõben maradt szafton megfuttatam egy kis dijoni mustárt, borsot szórtam rá és felöntöttem tejszínnel. Ezután kapott egy bõ deci szürkebarátot, és lányos zavarában besûrûsödött. A kockára vágott krumpli közben megfõtt, és egy másik serpenyõben elkezdett pirulni, zöld fûszerkeverékkel hintve. A hús vágódeszkára került, és könnyed madársalátával (meg egy-egy szál rozmaringgal), krumplival és mártással került jóanyáink elibe. Így ni:

Megosztom Facebookon! Megosztom iWiWen! Megosztom Twitteren! Megosztom Google Buzzon! Megosztom Google Readeren! Megosztom Tumblren!


Folytats a blogon ... mitfozzek.blog.hu/2009/03/08/gongyolt...

sponsored links

Keres?s