Voltam nyaralni, jo regen volt mar, marmint egy honapja is, de kell valami gasztro is, hogy ne legyek teljesen enblog, mert ugye az sem vagyok mar, mert aki kethavonta egyszer ir, az mar nem is blog csak en. De ma annyi minden osszejott, hogy muszaj irnom a honappal ezelotti nyaralasomrol. 

Eszak-Angliaban voltunk, itt lehet nyalat csorgatni, igen a taj ilyen, es volt tengerpart, meg erdo-mezo, meg retek, legelok. Es romai romok, meg kelta romok, meg angol romok es epek.  Es gyalogoltam megint, mert nincs penzem buszra, vagyis gyalogoltunk, mert pasival mentem, az elso egyutt toltott het. Nnna, nekem is eppen egy ilyen helyre kellett vele elmennem, amikor amugy is ideges vagy, mert ehes, meg faradt, meg faj a labad, es akkor meg az a nagy mamlasz is ott van veled, mert lassuk be, negyvenen innen a legtobb ferfi 12 eves es ez kesobb sem javul. Na persze szavam nem lehet, mert hosiesen allta a megprobaltatasokat, vegul is maratonfuto, de majd mindjart meglatjatok lejjebb, azert van mit kifejtenem.

Es hat az angol taj bajos*, bar a dimbes-dombos resz csak annyiban kulonbozik a Zalai-dombsagtol, hogy tobb rajta a tehen es a birka, es ertelemszeruen kevesbe erdekel milyen szarba lepsz bele, mert hogy ha nem most, ket lepessel odebb valamibe ugyis. Tehat ez mindenkeppen a Zalai-dombsag javara szol. Es tudni kell, hogy itt a turista utak nem ugy vannak, mint otthon, hogy orszagos kekjelzes, es az megy az utcakon is, meg az erdokon is keresztul ut formajaban, hanem itt az aktualis jelzes bizony keresztulvisz az emberek foldjein. A parasztoken, a repcetablan, a birkak, a tehenek mellett. Es ez nem csak azert szar (hehe, ertitek ugye), mert mindig keritest kell maszni (najo, vannak kis atlepok), hanem mert sosem tudod, mi van a kerites tuloldalan. Mert a helyi farmerek - mondjuk ugy - nem lelkesednek azert, hogy turistak maszkaljanak a mezeiken. Igy eloszeretettel raknak fiatal, jatekos _bikakat_ ezekre a teruletekre. Es hiaba az agrardiploma, ha nekem Magyarorszagon meg azt oktattak, hogy a harapos lo sorenyebe, a rugos lo farkaba piros szalag van fonva. (balesetvedelem, frankon) Nade ezek a tunderi bocicskak  rogton sokat veszitenek artatlan bajukbol, amikor jatekosan, fejet leszegve rohanni kezdenek feled. Tenyleg csak jatszasibol, nem viccelek, de azert egy ilyen joszag sokszor megvan mar egy mazsa, es nem egy, hanem harom-negy is jott szeretetbol. Es akkor hirtelen ketelkedni kezdesz benne, hogy az angol farmerek belefonnanak valami piros szalagot a hajukba, ha igazan veszelyesek, es igy szalag nelkul meg nem tudhatod, hogy most hamarosan spanyol bikaviadalban lesz-e reszed, csak kivetelesen nem a nezoteri paholybol. Persze amikor igazan veszelyesre fordult a dolog (harom lepesnel kozelebb jottek) lekaptam piros hatizsakom, tudvan, hogy szinvakok, es a klasszikust idezve** suru huss-huss kialtasokkal tavol tartottam oket. Amig a bator maratonfuto mamlaszom szelsebesen tavolodott, egyedul hagyva engem, hogy majd en ugyis megvedem magam. Javara legyen irva, hogy en legalabb tenyleg megvedtem, o meg a londoni flaszteren not fel, es ketseges, hogy tudja-e, hogy a szarvasmarha nem husevo, tehat jelen esetben csupan a buszkesegunk volt veszelyben. 

Nade vissza a gasztrovonalra: minden nap helyi vendeghazakban aludtunk, ahol meleg reggeli volt a menu. Teljes angol. Sokan, sokszor elmondtak, hogy masfel hektar aratni valo buza hijan ebbe ne vagjunk bele, de mi minden reggel ugy ertekeltuk, hogy 20 merfold az ekvivalens terheles, es belevagtunk. Ketto tojas -tukor vagy posirozott, szelet szalonna - husos, fel merokanal sult bab, amire nem pontosan jottem ra miert sult, mert paradicsomos fozott, meg sult paradicsom, ket-harom fej sult gomba, veres hurka (de nem a finom hazai!), kolbasz (hajaj, milyen messze a hazaitol) es ket piritos. Az a papirvekony, puffasztott kenyerbol keszulo fajta. Mire ezt vegigeszed, ugy erzed, hegyeket tudsz elmozditani a helyukrol, termeszetesen csakis akkor, ha elobb a te gyomrodrol odebb viszik azt a kis sziklacskat, ami nyomja. Inkabb nagyanyam egeszseges, kimelo reggelije, zsiros szalonnaval, vastag karaj feher kenyerrel, zold paprikaval, es szigoruan cukros teaval. Soha tobbet full english, magyar gyomornak, magyar gyomoregest! Es az meg hagyjan, de minden este a helyi kocsmaban vacsoraztunk. En eletemben ennyi sult krumplit nem ettem. Azt hiszem ez utan a het utan mindent tudok a klasszikus angol konyharol, kerdezzetek! A valasz sult krumpli, hus, egyenmartas es fott zoldseg.  

Es akkor a mai napom, mert hiszen ezert kezdem el ezt a posztot irni. Ma azzal szorakoztatott a kolleganom, hogy elmeselte, hogy milyen reputaciom van az etteremben. Hihi, szigoru. Merthogy vegighuzom az ujjam a polcon, miutan azt mondtak, hogy letakaritottak. Pedig hejj, ha tudnak. Hogy szivem szerint feher kesztyuben csinalnam ugyanezt... Pedig anyukam  megmondhatoja, hogy nem vagyok rendes, sot, rendetlen vagyok, de ha egy munkat elvegzunk, akkor azt rendesen. Ugye. Aztan itthon kedves baratnem levele var, es panaszolja, hogy naponta talalkozik a fogyasztoi tarsadalom orult pazarlasaval, hogy az etelek, melyek a hutoben varjak sorukat, sokszor nem is kerulnek sorra, mert inkabb elmeygunk a boltba, mast venni, es a hutoben levo meg megrohad. Es en is latom ezt. Es akkor mindig eszembe jut,  hogy edesanyamtol azt tanultam, hogy a maradekot  felhasznaljuk, es a maradek porkoltbol holnap zoldbableves lesz, vagy a levest, ha marad lefagyasztjuk.  Es a kutyanak csak ritkan jut, de meg neki adni is szazszor jobb, mint kidobni. Erre en vagyok a zold-felelos az ettermunkben (minden en vagyok, meg a karacsonyi felelos is), es probalom a kollegakban beleverni, hogy nem pazarlunk, es mutogatom nekik a prezentaciokat meg a statisztikakat, es jonnek olyan kerdesekkel, hogy egnek all a hajam, es ilyenkor mindig arra gondolok, hgoy az igazi kornyezetvedo az en nagyapam volt, mert massal o szolot nem kotozott, mint csikokra vagott tejeszacskokkal, es hova tunt a jozan paraszti esz?  Es nem tortek le a kezuket, ha nyitva hagytak a csapot, mikozben a konyha masik feleben torolgettek? Es vajon otthon is, ha fogat mosnak, folyik kozben a viz? A csobogasra jobb sikalni? Nnna, ezert a kirohanasert volt az egesz csordanyi bevezeto. 

Hogy recept is legyen: kekszet sutottem, bar az igazi foproba holnap lesz, mert fagyasztott keksz is lett belole. 10 deka teljes kiorlesu lisztet, meg 15 deka zabpelyhet osszekevertem 10 deka apritott, piritott torokmogyoroval, meg 10 deka vajjal, egy tojassal es harom evokanal cukrozott suritett tejjel. Ez meg eleg folyos kis massza volt, es akkor raktam meg bele cukrot, talan ha 6-7 dekat, meg sot, meg annyi lisztet, hogy formazhato massza legyen. Es kette vettem, es az egyik felebe reszelt narancshej ment, a masik felebe meg ot deka aprora vagott csoki. Es parat megsutottem, laposra formazott dionyi darabokbol, de az igazi kiserlet most jon, mert a legtobbet lefagyasztottam, mert a keksz friss-melegen esik jol az en bator mamlaszomnak, es a mindennapi reggielizohelyen mar nincs, es gondoltam elokeszitem neki, lefagyasztom darabonkent, es akkor o majd csak belerakja a sutobe reggel, es maris itt a kanaan. (Kicsivu segitett!) Es holnap belerakjuk a 180ra elomelegitett sutobe, es majd jelentek. 

*ha valaki (Cserke?) olvasta a Hollokiralyt (ha nem, kolcsonadom, mert jo), szoval en azon az uton mentem vegig, amit a Hollokiralyrol neveztek el, mert o is azon ment vegig

** Tavol Afrikatol, Meryl Streep a bivalycsordanak

Folytatás a blogon ... triticumaestivum.freeblog.hu/archives...