Foghíjas bejegyzések
sponsored links
Azért nem tétlenkedek, annak ellenére hogy ritkásan írok: a kóstolófüzetemben például szépen szaporodnak a feljegyzések a borokról, és már elõre várom az újborok megjelenését is!
Most legutóbbi borvacsoránkról szeretnék beszámolni, egyrészt, mert kulinárisan is érdekes volt, másrészt, mert kapcsolódik hozzá egy jópofa történet, aminek szintén van gasztro-vonulata.
Múlt pénteken Etyeki Kúria borvacsora volt kedvenc vendéglátó egységünkben, hogyan is hagyhattuk volna ki, fõként, hogy kedves borszeretõ francia ismerõs éppen itt volt nálunk; evidens, hogy nevelni kell õt a magyar borok szeretetére.
A menü a következõképpen nézett ki:
- Aperetifnek Királyleányka került a poharakba, 2006-ból. Tudni kell róla, hogy a Királyleányka Hungarikum, Erdélybõl származik. Finom, üde illattal és ropogós savakkal megáldott bor, jól meghozta az étvágyat.
- Az elõétel mellé mindjárt két bor is járt: az egyik a Cuvée 2006 (Királyleányka, Chardonnay, Pinot Gris és Sauvignon blanc), a másik pedig a Pinot Gris 2006 volt, mindezeket pedig egy Viktória tavi fogasfilével töltött jércemell kísért fehérboros-kapros-olívabogyós rákraguval, vajas petrezselymes burgolyával.
Õszinte leszek: igen meredek párosításnak bizonyult számomra a hallal töltött csirkemell, és bár nem volt különösebb problémám vele, mert jól volt elkészítve, de nem kerül fel a kedvenceim közé. Sõt. Ami viszont nagyon érdekes volt, hogy a két borral kóstolva mindig más arcát mutatta az étel: a Pinot Gris-vel jobban az olajbogyóra terelõdött a hangsúly, míg ha a Cuvée-vel öblített az ember, a kapor vált dominánssá.
- A fõételt, a tanyasi szárnyas tál ízelítõt is két bor kísért, a Sauvignon Blanc 2006 és a Chardonnay 2006. Végre sikerült barátságot kötnöm a Sauvignon Blanc-nal, mert hosszú ideje hadilábon állunk. Ugyan könnyen felismerhetõ, karakteres bor; ám valahogy nem tudtunk dûlõre jutni egymással. A Kúria-féle Sauvignonban viszont megkapott az az érdekes íz, amit nem tudok jobban jellemezni, mint hogy zöld íz. Zöldségekre, fûre emlékeztet, kellemes hatást kelt, bár inkább tartozik a "brutális" borok közé.
- A desszert a Csárda málnás házi kalácsa volt a Kúria 2006-os Roséja kíséretében. Nem is gondoltam volna, hogy desszert mellé száraz bort kínálnak majd; de meglepõ módon igen jól megállta a helyét, remekül kiemelte a málna érdekes ízét.
A vacsora alatt Matolcsy Sára, a pincészet ügyvezetõje sokat mesélt a napi munkájáról, hogy hogyan lesz egy "irodista" közgazdászból kétkezi ügyvezetõ, aki maga mustrálja a trágyát az osztrák fõborász telefonos instrukciói alapján. Nagyon jó hangulatban telt az este, és a nagy mesélésben még egy találós kérdés is elhangzott: vajon milyen természetes derítõanyaggal dolgoznak õk is, mint sok-sok más borász. Egy pillanatra megfagyott mindenkiben a szussz, ez azért beugratós kérdés volt, de az én okos Uram már vágta is a választ: tojással! És maga Sára is úgy meglepõdött, hogy jó választ kapott, hogy nyereményül felajánlott egy üveg Pinot Noirt a hamarosan boltokba kerülõ palackok közül; és meghívott bennünket egy borozásra Etyekre, a Kezes-lábos fesztiválra (azért még mellékesen megkérdezte, hogy például mivel lehet szép tisztává varázsolni a zavaros húslevest; és nem csalódott, amikor tõlem jött a helyes válasz: tojásfehérjével).
Így hát vasárnap útra keltünk, meg sem álltunk Etyekig. Csak annyit mondok: jövõre ugyanott! És a Pinot Noirt ajánlom megkóstolni! Még hogy Etyek fehérboros vidék.... Villány, lassan felkötheted a gatyaszárat!