Fehércsokis-banános-vaníliás kuglóf
sponsored links
Hoppá. A Konyhalista tanúsága szerint, ahová beküldtem, ez a recept még bizony októberi. Meg a fénykép is. Úgy látszik, ezek most ilyen idõutazós körök. Nem dicsekvésbõl, de életem egyik legjobb kuglófja lett. A következõ cél a csupacsokis-balzsamos. De csak a diéta után ;)) Áh, amúgy mielõtt valaki azt gondolná, nem én ettem meg az egészet. Bevittem a munkahelyre a srácoknak. Ha már kénytelen-kelletlen én vagyok az ügyeletes HP, legalább hadd egyenek néha egy kis sütit. Meg a villámlátogatók is kaptak belõle (mikor jöttök megint? ;) ) Nem volt élt meg hosszú idõt, az biztos.
Szóval a banánchips. Velem akart jönni a boltból, nem volt mit tenni. Ki kellett egyszer próbálni, és akkor úgy éreztem, most vagy soha, így hát megragadtam a pillanatot banánchips-es zacskót. Azért nem ragaszkodom ehhez, aki akar, tegyen bele rendes banánt, de azt szerintem elõbb össze kell törni hozzá. Legalábbis én így képzelem :)
300 g liszt + valamennyi a formához
100 g rétesliszt
1 csomag sütõpor
1 cs vaníliás cukor
1 fiola vanília aroma
15 dkg cukor
4 tojás
3 cent jóféle barackpálinka (elmaradhat)
25 dkg vaj + 1 diónyi a fehércsokihoz + valamennyi kikenni a kuglófformát (23 cm)
100 g fehércsoki
100 g banánchips (vagyis szemre a fele egy 200 g-os csomagnak :) )
csipet só
tej
A bananchips-et elõzõ este beáztattam annyi tejbe, hogy ellepje, és hagytam reggelig, akkor lecsöpögtettem. (Ez igazából nem feltétlenül szükséges metódus, belekeverhetjük a szárított banánt csak úgy simán, de nem tudom, mennyire fog átpuhulni csak magától a tészta nedvességétõl és a sütéstõl. Bár valójában ízlés dolga, ki hogy szereti.) A vajat kivettem a hûtõbõl.
Reggel a fehércsokit gõz felett + egy 1-2 ek banános tejjel gõz felett felolvasztottam. Begyújtottam a sütõt 180 fokra.
A 4 tojást szét kell választani, a sárgáját a cukrokkal, az aromával meg egy csipet sóval habosra verni, aztán a puha vajat belekeverni, szinten jól felverni. A fehérjét visszatenni a hûtõbe, hogy minél hidegebb legyen :)
Mikor már jó levegõs a massza, belekeverem a pálinkát, a banánt és az olvasztott csokit, szinten összedolgozom. Összekeverem a kétféle lisztet meg a sütõport, és több részletben hozzáadom, mindig jól elkeverve. (Ha nagyon kemény akarna lenni a tészta, a banános tejbõl adagoljunk hozzá, de nekem nem volt rá szükségem)
A fehérjét felverem, óvatosan hozzákeverem.
A kuglófformát kikenem-kilisztezem, beleöntöm a masszát, és mehet a sütõbe. Tûprobáig sütni, de ha nagyon barnulna, fedjük le alufóliával.
Akkor mostanra már elég a finomkodásból, a tegnap éjjeli munkából olyan érzéssel jöttem haza, hogy itt aztán kõ kövön nem marad. Ja nem, az még a mai volt. Sosem tudom, épp milyen nap van. Nos, ez hangulat még mindig fennáll, bár szerencsére a lakást mégsem bontottam szét. Azt hiszem, most egy maratoni Godsmack-sorozatnak nézünk elébe. Legalábbis amíg ki nem fogyok a bejegyzendõkbõl.