Navigci
Fõoldal
Kategóriák
2014 Összes
2013 Összes
2012 Összes
2011 Összes
2010 Összes
Linkcsere Új blog ajánlásaLinkcsere
RSS
Céklaleves és pirog
sponsored links
Életemben elõször Krakkóban kóstoltam céklalevest és pirogot, mindkettõ elvarázsolt. Rögtön tudtam, hogy ezt nekem otthon is reprodukálnom kell. A cékla amellett, hogy kalóriaszegény, rengeteg vitamint (kálium, C-vitamin, folsav) és rostot tartalmaz. Aki edddig csak hagyományos céklasalátának ismerte, próbálja ki ezt a levest, nem fog csalódni.
A borscs vagy barscs, azaz a céklaleves mind az oroszok, mind a lengyelek (és még számos nemzet) konyhájában ismert, a különbség annyi, hogy míg az oroszok krumplival és káposztával fõzik, addig a lengyelek hússal töltött tésztával (piroggal) gazdagítják. Az alábbi recept a lengyel vonalat követi, hála Tyúkanyó okításának.
Alapja egy jó erõs házi húsleves, amelynek mind a levét, mind a benne fõtt húsát felhasználjuk az elkészítés során. A pirog elkészítésében nagy segítség az alábbi okos kis eszköz, amelynek magyarországi fellelhetõségét nagyon keresem... Úgy mûködik, hogy egy lap tésztát kinyújtunk, ráterítjük, az elõre gyárott lukakba tölteléket nyomkodunk, majd a második lap kinyújtott tésztával befedjük és sodrófával párszor átgurulunk rajta. A kész pierogik szépen alul kipotyognak, feltéve, hogy elõtte leleményesen beliszteztük az eszközt (ha nem, egy kis kézi rásegítéssel oldjuk meg a dolgot). Így a pirog gyártás nagyon haladós, egyszerûbb, mint ha egyenként kézzel formáznánk a kis hússal töltött tasakokat.
A pirogról annyit kell tudni, hogy (cékla)levesbetét is és fõétel is (egy kis vajas-tejfölös-sós szósszal nyakonöntve vagy sült szalonna zsírjával nyakonöntve). Tehát noha pepecs az alábbi étek elkészítése, mégis jól járunk vele, mert két legyet ütünk egy csapásra: leves és fõétel egy füst alatt készül. :)
A pirogot egyébként számtalan töltelékkel készítik, lehet pl. burgonyás a tölteléke, vagy burgonyás ricottás, vagy gombás, de édes töltelékkel is szokták (természetesen ez esetben nem a céklaleves levesbetétjeként eszik).
Hozzávalók a céklaleveshez:
kb. 1 kg cékla és fõzõvize
1 ek. ecet
kb. 1 l erõs, házi húsleves
2 közepes vöröshagyma vajon való "párolmányának" 2/3-a
4 dl fõzõtejszín
só
Hozzávalók a pirog tésztájához:
5 tojás
kb.60-70 dkg finomliszt (amennyit a tojás felvesz)
kb. 1 dl víz
2 tk. só
Hozzávalók a pirog töltelékéhez:
a húslevesben fõtt kb. 1 kg leveshús (marhanyak és sertéscomb vagy lapocka)
2 ek. tejföl
1 leveseskanál húsleves
a vajon párolt vöröshagyma 1/3-a
só, bors
Elkészítés:
1. A céklát megpucoljuk és félbevágva, 3 tk. sóval és 1 ek. ecettel annyi vízben tesszükfel fõni, amennyi kényelmesen ellepi. Fedõ alatt puhára fõzzük, ha készen van, félretesszük hûlni, majd lereszeljük a reszelõ citromreszelõ lukán.
2. A húslevesben fõtt húst ledaráljuk/aprítógépben finomra aprítjuk. Hozzáadunk 2 ek.tejfölt, ízlés szerint sóval és borssal ízesítjük, majd merünk hozzá 1 leveseskanál húslevest és a céklaleves hozzávalóinál írt 2 fej vöröhagymát nagyon apróra vágjuk, majd vajon megpároljuk: ennek 2/3-át a húsmasszához adjuk (a maradék a levesben végzi majd). Jól összegyurmákoljuk.
3. Elkészítjük a tésztát. A tojásokat enyhén felverjük, sót adunk hozzá, 1 dl vizet és annyi lisztet, hogy rugalmas, közepes keménységû tésztát kapjunk (ehhez kb. 60-70 dkg liszt kell, de ki kell tapasztalni). Jól összegyúrjuk. Ha kész és roppant szerencsések vagyunk, akkor a fent bemutatott eszközzel, a fent leírt módon elkészítjük a kis húsos csomagokat, ha nincs ilyesmink, kézzel próbálkozunk valami derelye/tortellini/ravioli alakú csomagot gyártani (a lényeg, hogy "jól zárjon a csomag szája" és fõzés közben ne ússzon ki belõle a húspép). Sós, lobogó vízben a felszínre úszásukat követõen még 2-3 percig fõzzük.
4. A leveshez a cékla fõzõlevet, a húslevest, a reszelt céklát és a vajon párolt hagyma maradékát (2 hagyma 1/3-a) összeforraljuk, a fõzõtejszínnel behabarjuk, egyet rottyantunk még rajta és kész is.
5. Levesbetétként piroggal tálaljuk, de a pirogot kevés vaj, kevés tejföl és kevés só "rottyantásával" készülõ szósszal is befaljuk a leves után.
(Forrás: Tyúkanyó tudástára, ezúton is köszönöm az okítást. A képekért pedig ezer hála Zolinak, aki lelkesen és ügyesen fotózta a munkafolyamatokat. :) Úgy tûnik megtaláltam a családban azt a lelkes "sajtóst", aki gondoskodik majd a blogfotókról akkor is, ha éppen lisztes a kezem. :) )
