Navigci
Fõoldal
Kategóriák
2014 Összes
2013 Összes
2012 Összes
2011 Összes
2010 Összes
Linkcsere Új blog ajánlásaLinkcsere
RSS
Csodálkozós babfõzelék
sponsored links
He-he, mert nem is bab, hanem összevissza minden, de magára vessen, aki szimpla babfõzeléket akar, amikor ez sokkal finomabb.
Mi más lehetne az alapja, mint egy kisebb füstölt csülök, de az jó húsos, valamint ennek is a fele, mert épp elég lesz.Következõ lépésként jól körülnézünk a spájzban, hogy mi maradék hüvelyest nem talált még meg a moly, zsizsik vagy egyéb alattomos háziállatunk. Én a következõket találtam:
fehérbab
tarkabab
lencse
feles sárgaborsó
A mai lelet nem túl sokrétû, de ne aggódjunk feleslegesen, ennyibõl is sikerült már. Bármi más jöhet bele, amit a menzán ki nem állhattunk. Mindenféle bab, borsó, lencseféle. Én szoktam vöröslencsét, adzuki babot is, ha van otthon.
A gersli (leánykori nevén árpagyöngy) ki nem maradhat.
Elõvesszük a legnagyobb edényünket. A jól megmosott hozzávalókat összekeverjük pirospaprikával jóféle borsokkal, lehet fekete, fehér, zöld, rózsa valamint zúzott fokhagymával. (4-5 gerezd, vagy 6, de lehet több is)
Hogy mibõl mennyit? Nálam általában a fehérbab felé tolódik az arány, mert úgy szeretem, de kb egyenlõ mennyiségben, leginkább a fellelt hozzávalók határozzák meg.
Borsból egy francia ötborsos keveréket használok, amiben koriander is van.
Beledugdossuk a közepes darabokra vágott csülkünket, de ez sem szentírás, lehet az a csülök akár liba is, tarja, oldalas vagy bármi más, amit szeretünk, csak legyen amúgy rendesen megfüstölve.
Most babérlevelet is kapott, majd valamikor kiszedem az egyik csodálkozás közben.
Ügyeljünk, hogy edényünk ne legyen tele a hozzávalókkal, mert akkor fogunk csak igazán csodálkozni.
Felöntjük vizzel, átkeverjük, be a sütõbe, elõször magas hõfokon beindítjuk a folyamatot, majd levesszük kb 160 fokra.
Az elsõ csodálkozás rögtön az elsõ rápillantás, ugyanis a forrás után gezemicénk duplájára dagad, mint gondoltuk volna. Ekkor még bízunk magunkban, illetve az edény nagyságában.
Utána sûrûbben csodálkozunk, mert hát a dagadás nem áll meg, öntünk vizet utána, csodálkozunk megint, majd ha jól kicsodálkoztuk magunkat, a kifutás elõtt elõvesszük a spájzból a következõ legnagyobb edényünket és átcsodálkozzuk az anyag felét, (ha szerencsénk van, akkor mindkettõ befér a sütõbe) megint felöntjük vízzel, felforraljuk, levesszük a hõfokot, és sütjük valameddig, de nem kevés ideig.
Ha ügyesek vagyunk, és több edényt nem kell beszuszakolnunk a sütõbe, akkor már csak azon csodálkozunk, hogy megint milyen hülyék voltunk, hogy ennyit kellett csodálkoznunk.
A recept olasz ötlet alapján saját kreáció. Egyszer kaptam Olaszországban élõ ismerõseimtõl egy keveréket, amiben nagyjából a fenti hozzávalók voltak, babok, lencsék és egyebek hihetetlen variációban, összekeverve a fûszerekkel.
Ami a végén kialakul, az valami fõzelékféle, mert egyes összetevõi szétfõnek és besûrítik, amik nem, azok pedig gusztusosan kandikálnak a füstölt hús mellett.
Bevált recept, sokszor fõztem, keveset nem lehet belõle, mert minél többféle az összetevõ, annál finomabb.
Több vendéget hívjunk, mint amennyit elõször gondolunk, azon viszont ne csodálkozzunk, hogy nemsokára fõzhetünk megint.
PONTOS RECEPT KÉPEKKEL
