Csicseriborsó-gombóc joghurttal
sponsored links
Nem merem falafelnek nevezni, hátha még valaki felháborodva számon kéri rajtam, hogy hogy an nevezhetek valamit falafelnek, ami nem olajban sült és nem nem-fõtt csicseriborsóból van; ráadásul az egyéb hozzávalókban sem mindenben követtem a klasszikus receptet. De egyezzünk ki a "falafel-jellegû" meghatározással.
Hogy miért nem olajban? Hát, mert alapvetõen nem szívesen sütök semmit bõ olajban, illetõleg nem is igen eszünk ilyesmit, bár lehet, hogy csak bedõltem az egészségtudatos táplálkozást hirdetõk egyik kedvelt mantrájának. Ez alól egyetlen kivétel van, Anyácska szalagos farsangi fánkja (nekem még sohasem sikerült pontosan ugyanolyat sütni, pedig már a receptet is leírtam), amibõl ipari mennyiségben bírok fogyasztani.
És miért nem szárított és beáztatott csicseriborsó? Nos, egyrészt, mert nem volt itthon, másrészt, mert le kell apasztanom a felhalmozott konzerv mennyiséget. Kár lenne vagyonokat fizetni fémdobozok szállításáért.
A menüre pedig azért került fel, mert az egyik kedves barátném (miközben hõsiesen kísért ruhapróbáról ruhapróbára:)) felemlegette:) sõt, fogyasztott is belõle az egyik töröknél...
Szóval, hozzávalók:
1 doboz konzerv csicseriborsó, nagyjából héjmentesen
1,5 fej hagyma, apróra vágva (jelen esetben aprítva, a turmixgép okos kis kiegészítõjével:))
só
bors
õrölt koriander
római kömény
egy cseppnyi olivaolaj
szezámmag
Ezt mindet (kivéve a szezámmagot) beleöntöttem a turmixba és jól összeturmixoltam; viszonylag lágy massza lett belõle. Kézzel kicsi gombócokat formáltam belõle és egy kiolajozott tepsire sorakoztattam õket. Kicsit meglocsoltam olivaolajjal, majd jó alaposan megszórtam szezámmaggal és kicsit megmozgattam a golyókat, hogy összeszedjék a melléhullott szemeket. A 250 fokra felmelegített sütõben kb. 20 perc alatt megsült.
Közben kifõztem egy adag barnarizst. A 1,5 hagyma felhasználása után megmaradt fél hagymából (szintén felaprítva, meleg vízbe áztatva, hogy ne legyen annyira erõs), egy pohár natúr joghurtból, sóból, borsból, egy kevés chiliszószból öntetet csináltam. (Kb. hagymás raita, szóval ez egy arab-indiai multikulti vacsora.) Emberke azt mondta, hogy finom...
Hogy miért nem olajban? Hát, mert alapvetõen nem szívesen sütök semmit bõ olajban, illetõleg nem is igen eszünk ilyesmit, bár lehet, hogy csak bedõltem az egészségtudatos táplálkozást hirdetõk egyik kedvelt mantrájának. Ez alól egyetlen kivétel van, Anyácska szalagos farsangi fánkja (nekem még sohasem sikerült pontosan ugyanolyat sütni, pedig már a receptet is leírtam), amibõl ipari mennyiségben bírok fogyasztani.
És miért nem szárított és beáztatott csicseriborsó? Nos, egyrészt, mert nem volt itthon, másrészt, mert le kell apasztanom a felhalmozott konzerv mennyiséget. Kár lenne vagyonokat fizetni fémdobozok szállításáért.
A menüre pedig azért került fel, mert az egyik kedves barátném (miközben hõsiesen kísért ruhapróbáról ruhapróbára:)) felemlegette:) sõt, fogyasztott is belõle az egyik töröknél...
Szóval, hozzávalók:
1 doboz konzerv csicseriborsó, nagyjából héjmentesen
1,5 fej hagyma, apróra vágva (jelen esetben aprítva, a turmixgép okos kis kiegészítõjével:))
só
bors
õrölt koriander
római kömény
egy cseppnyi olivaolaj
szezámmag
Ezt mindet (kivéve a szezámmagot) beleöntöttem a turmixba és jól összeturmixoltam; viszonylag lágy massza lett belõle. Kézzel kicsi gombócokat formáltam belõle és egy kiolajozott tepsire sorakoztattam õket. Kicsit meglocsoltam olivaolajjal, majd jó alaposan megszórtam szezámmaggal és kicsit megmozgattam a golyókat, hogy összeszedjék a melléhullott szemeket. A 250 fokra felmelegített sütõben kb. 20 perc alatt megsült.
Közben kifõztem egy adag barnarizst. A 1,5 hagyma felhasználása után megmaradt fél hagymából (szintén felaprítva, meleg vízbe áztatva, hogy ne legyen annyira erõs), egy pohár natúr joghurtból, sóból, borsból, egy kevés chiliszószból öntetet csináltam. (Kb. hagymás raita, szóval ez egy arab-indiai multikulti vacsora.) Emberke azt mondta, hogy finom...