Navigci
Fõoldal
Kategóriák
2014 Összes
2013 Összes
2012 Összes
2011 Összes
2010 Összes
Linkcsere Új blog ajánlásaLinkcsere
RSS
Csicseriborsó
sponsored links
A csicseriborsót a görögök és a rómaiak már az ókorban ismerték és kedvelték. Az egyiptomiak és az arabok a kereszténység elterjedése után kezdték el termeszteni. Ez a növény a régmúltban sok embert mentett meg az éhhaláltól. Elõ- és Közép-Ázsiában a mai napig fontos élelmiszer maradt. Európában, így Magyarországon sincs túl nagy hagyománya. Napjainkban azonban a többi "elfeledett" növénnyel együtt újra felfedezik. Ezért érdemes jobban megismerni és fogyasztani.
A csicseriborsó, vagy más néven bagolyborsó, egynyári növény. Szára négyszögletes, többé-kevésbé elágazó. Levelei páratlanul szárnyaltak. Az étkezésre használt változat virágai fehérek, túlnyomóan önbeporzóak és egyedülállóak. A terméshüvelyek világos-vörösessárgák, ellipszis alakúak, szõrösek. A hüvelyekben 1-3 mag található, melyek gömbölyûek, sárgás színûek. A termés íze kellemes, dióra emlékeztetõ.
| ÉLETTANI HATÁSA, ÖSSZETÉTELE |
A csicseriborsó jelentõs élelmirosttartalma miatt alkalmas a székrekedés megelõzésére vagy kezelésére. Rendszeres fogyasztása hozzájárul továbbá a vér koleszterinszintjének a csökkentéséhez, és ezzel mérsékli a szív-, érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázatát. Pektintartalma miatt lassítja az étkezés utáni gyors vércukorszint-emelkedést, majd az utána kialakuló túlzott vércukorszint- ingadozást, ezért cukorbetegek számára is javasolt élelmiszer.
Jelentõs fehérjetartalma miatt kisgyermekek, várandós anyukák, sportolók és idõsek, valamint vegetáriánusok étrendjébe illeszthetõ.
Alacsony zsír- és magas rosttartalmának köszönhetõen a fogyókúrázóknak sem kell lemondaniuk errõl a növényrõl.
Kedvezõ szénhidrát-összetétele (keményítõ és élelmirost) indokolja, hogy a korszerû, egészségmegõrzõ táplálkozásban is szerepet kapjon.
Közepes mennyiségben tartalmaz antioxidáns hatású karotint és E-vitamint, melyek a rosszindulatú daganatok, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedések megelõzésében, továbbá az öregedés késleltetésében játszanak szerepet. Folsavtartalma hozzájárul a normális vérképzéshez, valamint a terhesség alatt a velõcsõzáródási rendellenességek mérsékléséhez.
100 g csicseriborsó energiatartalma: 1292/314 kJ/kcal; fontosabb tápanyagai: 19,8 g fehérje, 3,4 g zsír, 48,6 g szénhidrát, 9,5 g rost.
| FELHASZNÁLÁSA |
Felhasználás elõtt a csicseriborsót meg kell mosni, és 10-12 órára be kell áztatni. Az így elõkészített magvak fõzési ideje 60-90 perc.
Indiában megfõzve curry-s ételekhez használják, vagy lisztté õrlik és nemzeti ételeket (pakorát, bádzsit) készítenek belõle.
A (beáztatott) csicseriborsó jól csírázik. A csíráztatáskor szénhidrát bomlik le, csökken a zsírtartalom, nõ a fehérjetartalom, valamint a C- és a B-vitaminok aránya.
A csírája nem használható fel nyersen, mert emészthetetlen fehérjét (phasint) tartalmaz. Fogyasztás elõtt le kell öblíteni, majd 5 percig elõfõzni (blansírozni), vagy kevés zsiradékon meg kell párolni.
A csicseriborsó csíráztatása házilag 18 oC-on történhet és naponta 2-3- szor hideg vízzel meg kell öntözni. 3- 4 nap után "szüretelhetünk". 3 evõkanál magból kb. 9 evõkanál csíra lesz.
(E.Margit)
