Country Tanya ismét
sponsored links
Country Tanya Vendéglõ
2011. Budakalász, József Attila u. 2.
Ismét úgy hozta a sors, hogy Kókusztigrishez voltunk hivatalosak, s mivel ez a hivatalosság egy hétköznap estére esett, házigazdánkat így felmentettük a fõzés kötelezettsége alól, és a közelben lévõ Country Tanyába terveztük a vacsorát. (Minden nap éjfélig van nyitva, ez már pozitív.)
Az épület kívülrõl rendkívül vonzó, amolyan valódi "western feeling," belépve ugyanez a hangulat fogad, a falakon amerikai relikviák, a térelválasztók marhabõrrel leterítve. Fa asztalok mellett fa padok állnak, amelyekrõl tán nehezebben ugrunk fel és mászunk át a szomszédunkon, ha hirtelen máshol támadna dolgunk, ennek fejében viszont kényelmesek, és a táskánkat is remekül el tudjuk helyezni rajtuk magunk mellett. A belsõ helyiség a nemdohányzó, mi természetesen itt ültünk le. A pincér kedvesen megkérdezte Kókit, hogy a szokásos helyet parancsolja-e, amivel kicsit zavarba hozta, mert vagy nincs neki ilyenje, vagy csak bõszen titkolja. :)) Mindenesetre bólogattunk, hogy persze, és komótosan elhelyezkedtünk a pincér által szokásosnak kijelölt helyen.
Nyomban meg is kaptuk az étlapot, a teljességgel áttekinthetetlent: "Konyhafõnök ajánlata - Köretek, saláták, desszertek - Házi különlegességek, Tálak, Hal és vad ételek, Húsos tészták - Vaslapon sült húsok, Csõbensült finomságok, Töltött és panírozott húsok - Levesek, Elõételek, Vegetáriánus ételek, Vaslapon sült húsok" - ebben a sorrendben, és igen, a vaslapon sült húsok kétszer. (Itt jegyzem meg, hogy az internetes tájékoztatójuk kicsit pontatlan, mind a kínálat, mind pedig az árak tekintetében. Amit Bee kért, az például rajta sincs.) Sebaj, valahogy csak kibogarásztuk, hogy mit szeretnénk, addig megkaptuk az italokat, és az asztalra egy mécsesnek kinézõ, valójában elektromos világítótestet, hm.
Mivel elég éhes voltam, gondoltam, eszem levest is, meg fõételt is, egész adagot, bár az én kapacitásom mellett ez elég ritka dolog. Igazából kérhettem volna fél a dagot is (60%-os áron), de nem tettem, mondhatnám, hogy azért, mert a múltkori látogatásunk alkalmával fél órát kellett keresgélni, mire találtunk egy olyan ételt, amit ténylgesen adtak fél adagban, de nem mondom, mert az igazság az, hogy ez a megoldás most egyszerûen nem jutott eszembe.
Így hát kértem egy hagymalevest sajtos pirítóssal (500.-) és egy natúr pulykamellet lapon sütött gyümölcsökkel, banánnal, almával, ananásszal és mézzel meglocsolva (1380.-), krokettel (400.-). A leves sûrû és tejszínes volt, sok hagymával és ropogós pirítóssal, kár, hogy alig langyosan érkezett. A pulyka finom és omlós volt, nem spóroltak a gyümölcsökkel sem, a krokettet azonban egy kicsit vizesnek és margarinízûnek találtam.
Bee a saját vacsoráját, a baconos-tükörtojásos karajszelet (talán betyár borda?) a következõképpen értékelte: "jó volt, bár még egy kis bacon elfért volna." A sültkrumpli hozzá (380.-) pedig feltûnõen a fagyasztóból ugrott elõ. Kóki krumplipüréje (400.-) - bár az igazsághoz hozzá tartozik, hogy szerinte finom volt (gasztronómiai fekete pont :P) - bevallottan is porból készült, de ha nem mondják is sikított volna belõle, ráadásul sok vízzel és némi margarinnal, nálam ez az ehetetlen kategória. A Tzatziki (500.-) viszont igen jól sikerült, és a fokhagymát sem spórolták ki belõle. A cappuccino (390.-) szintén jó volt, a szóda (40.-) sem hagyott kívánnivalót maga után. :)
A számlára sem kellett sokat várni, és a maradékomat is készségesen elcsomagolták, arról már igazán nem õk tehetnek, hogy sikerült a sok csetresz közt ott felejtenem az asztalon... :)
Étel:
Kiszolgálás:
Környezet:
Árak: