JelentĂŠs a lĂŠpcsĂľhĂĄzbĂłl, avagy hogyan fikĂĄzzuk a biodinamikus termelĂľket?

Ámokfutås II

A Bor Ês Piac szerkesztþje, Tompa Imre, a lap egy múlt nyåri szåmåban (Bor Ês Piac 2006/6. szåm, 48. oldal; Bormågia) kÊtsÊgeinek ad hangot a biodinamikus boråszattal kapcsolatban, ?finomam fogalmazva? fikåz. ?Sajnos, Joly (t.i. Nicolas Joly, Loire menti biodinamikus boråsz ? W.Y.) elþadåsa szerintem arról tanúskodott, hogy a biodinamikus boråszkodås igenis kísÊrtetiesen emlÊkeztet a mågiåra. Az olyan ÊrvelÊseket, amelyek a modern, verifikålható tudomånyossåg elþtti autoritåsokra, pÊldåul kÜzÊpkori botanikusokra mint hiteles tekintÊlyekre hivatkoznak, kÊtelkedve fogadom. Az olyasfajta mondatok, hogy trågyåval tÜltÜtt szarvat þszi napÊjegyenlþsÊg idejÊn el kell åsni, hogy a lócitrom a hÝvÜsebb dÝlþkre való trågya, mert a ló a tÝzelemhez, a naperþkhÜz vonzódó ållat, hogy a bolygók Ês nÜvÊnyek vilåga kÜzt a szimpåtiåk ållnak fÜnn, hogy fontos szßretkor a szþlþben dominåns bolygóållås, hogy a klón romboló hatåsú, viszont a homeopåtia remek dolog, finoman fogalmazva aggålyosnak tartok. Ez bizony a mågia analógiås logikåja egy posztmodern korban, amely kínosan emlÊkeztet a termÊszetgyógyåszat szektås, zÜmÊben ugyancsak verifikålatlan sarlatånsågaira.?

Amellett, hogy Tompa Imre lĂĄthatĂłlag szeret verifikĂĄlni, figyelmen kĂ­vĂźl hagyja a biodinamikus gazdĂĄlkodĂĄs mĂśgĂśtt hĂşzĂłdĂł gondolkodĂĄsmĂłd nĂŠhĂĄny fontos elemĂŠt. LegfĂľkĂŠppen azt, hogy a vilĂĄg jelensĂŠgeinek csupĂĄn a tĂśredĂŠke magyarĂĄzhatĂł meg az ĂĄltalunk ismert tudomĂĄnyos mĂłdszerekkel. MĂĄsrĂŠszt hogy nem analizĂĄlni, hanem ĂŠppen hogy egysĂŠgĂŠben kell szemlĂŠlni az ember ĂĄltal megmĂťvelt fĂśldet ĂŠs az azt kĂśrĂźlĂślelĂľ, korĂĄntsem ĂŠrintetlen termĂŠszetet. A kĂśzĂŠpkori botanikusok szĂĄmtalan megĂĄllapĂ­tĂĄsa valĂłban nem verifikĂĄlhatĂł ? hogy Tompa Imre kedvenc szavĂĄval ĂŠljek ?, megfigyelĂŠseik kĂśzĂźl szĂĄmtalan mĂŠgis mĂťkĂśdik, mĂŠg ha termĂŠszettudomĂĄnyos mĂłdszerekkel hatĂĄsuk nem is igazolhatĂł egyĂŠrtelmĂťen.

Nem vagyok szektatag, szeretem, ha valamire van racionális magyarázat. De ettõl még el kell fogadnom, hogy érvényes lehet más szemlélet is; a bor amúgy is vagy igazolja Nicolas Joly elképzeléseit ? ahogy a sajtóhírekbõl kikövetkeztetem: az õ esetében például igen ?; vagy sem. Mert bár a borászatban remek eszközök vannak arra, hogy pontosan meghatározzuk a szüret ideális idõpontját, az igazi borász számára azok csak segédeszközök, sokkal inkább ismeretei, tapasztalatai és az intuíciói alapján dönti el, mikor zavarja a munkásokat a szõlõbe. És ugyanez érvényes a bor életére a palackozásig, sõt azon túl is. (Én például ? tapasztalat ? újholdkor a világért ki nem bontanék öt borból készített bikavért, mert akkor csak is hat alapborból készítettet szabad inni, és persze soha nem egy palackot, hanem kettõt. És akkor még az alapbor-fajtákról nem is beszéltünk.)

ArrĂłl sem lenne szabad megfeledkeznie a nagy tudĂĄsĂş kritikusunknak, a hazai borszakĂ­rĂĄs harmadik ? hogy egy kis fogalomzavart hasznĂĄljak: ? doyenjĂŠnek (a mĂĄsodik mindenkĂŠppen MĂŠszĂĄros JĂł Tannin Gabriella; de vajon ki lehet az elsĂľ?), hogy a biodinamikus termelĂľk, kĂśztĂźk Nicolas Joly, a sajĂĄt bĂľrĂźket viszik a vĂĄsĂĄrra: vagy lesz jĂł termĂŠse, vagy sem (a hozzĂĄjuk hasonlĂ­tott termĂŠszetgyĂłgyĂĄszok meg nem, de a felelĂľssĂŠg nem egyedĂźl az ĂśvĂŠk ? ez azonban mĂĄr messze vezetne). A bor minĂľsĂŠgĂŠt pedig megĂ­tĂŠli majd a fogyasztĂł; meg persze a borkritikus, merthogy az a dolga.

Ráadásul Tompa Imre gondolatmenetének egy lehetséges következtetését, a borászatban alkalmazott (alkalmazható) verifikált módszerek piedesztálra emelését ?finoman fogalmazva aggályosnak tartom?. Ugyanis ezek a módszerek (fajélesztõ kultúrák alkalmazása, kémiai beavatkozással savcsökkentés, mesterséges tannin bevitele, barrique hordók használata helyett csipszezés ? hogy csak a legegyszerûbbeket említsem) számomra éppen hogy nem teszik vonzóvá a palackba került nedût. El kell ismerni: a bor kereskedelmi termék. Nem is volt más soha. Ugyanakkor értéke függ a termelõbe vetett bizalomtól. (És máris visszatértem egyik vesszõparipámhoz: a bor nem globális termék.) Könnyen belátható: képtelenség, hogy termelõk sokaságánál az idõjárás, a talajviszonyok (trágyázás), a vegetációs idõszakban felhasznált kemikáliák évrõl évre ne befolyásolják a termék minõségét. Ha egy termelõ mindezektõl a tényezõktõl függetlenül hozza bora standard minõségét, legalábbis felmerül bennem a gyanú: a palackban nem bor van, hanem csak valami ahhoz hasonló, bár kétségtelenül szõlõ nevû növénybõl, alapvetõen erjesztéssel készített, meghatározott sav-, extrakt-, alkohol- és cukortartalmú ital (ne feledkezzünk meg a jó szulfitról sem). A biodinamikus szõlõtermesztés és borkészítés ezzel szemben a hitelesség lehetõségét adja.

Sokat elĂĄrul a biodinamikus felfogĂĄs fontossĂĄgĂĄrĂłl, hogy Tokaj-HegyaljĂĄn mĂĄr tĂśbben is alkalmazzĂĄk (ahogy hallottam, a FĂźleky PincĂŠszetben ĂŠs Wille-Baumkauf MĂĄrta gazdasĂĄgĂĄban ? utĂłbbi NĂŠmetorszĂĄgban is ismert, legalĂĄbbis Markus Del Monego, a teuton szĂŠp ember, szĂŠp Ă­rĂł ĂŠs MW honlapjĂĄn a hĂłnap bora rovatĂĄban kĂŠtszer is emlĂ­ti), de tĂśbb hegyaljai bormĂĄgus legalĂĄbbis kacĂŠrkodik azzal a gondolattal, hogy a mĂłdszer bizonyos elemeit alkalmazza.

És az vajon eszébe jutott-e jeles verifikátor borítészünknek, hogy a borkóstolás mennyire verifikált módszereket követõ tevékenység? Vagy helyettesítsük magunkat egy kóstolórobottal? Japánban már azt is megalkották...

Folytatás a blogon ... borboy.freeblog.hu/archives/2007/01/0...