Navigci
Fõoldal
Kategóriák
2014 Összes
2013 Összes
2012 Összes
2011 Összes
2010 Összes
Linkcsere Új blog ajánlásaLinkcsere
RSS
Az a bizonyos reggeli keksz
sponsored links
A firenzei keksz receptje, kisebb átalakítással. Történetesen nem mandulával. Inkább némi kukoricapehellyel. Mivel reggelenként nincs idõm, ezért a délelõttöt rendszerint kávéval próbálom túlélni. Ezzel a keksszel akartam megoldani a problémát. Nem vagyok elég okos, bevontam a családtagjaimat a kóstolásba. Hát, sírok.
Hozzávalók (12 tallérhoz)
100 g vaj
100 g cukor (vagy édesítõszer)
50 g liszt (nálam a liszt Graham)
100 g kukoricapehely
Továbbá: kandírozott gyümölcsök, kókusszeletek,
Banánchips, mazsola, áfonya
Mivel ez reggeli nass: fehér csokoládé, tejcsokoládé
A cukrot (édesítõt) és a vajat gõz fölött fõzöm, ha már egynemûvé váltak, leveszem a tûzrõl. Belekeverem a lisztet, majd a kukoricapelyhet.
Egy nagy tepsit sütõpapírral bélelek ki. Egy evõkanállal veszek a masszából, ezt a sütõpapírra kerekítem. A kis gombócokat egymástól emberes távolságra érdemes elhelyezni, a továbbiakban ez megkönnyíti a feladatunkat. Párat natúran hagyok, a többin pedig variálom a gyümölcsöket, a kókuszt, és a banánszirmokat. Elõmelegített sütõben 170 fokon sütöm 10... 15 percig.
Ezek a sütik 5 perc után elkezdenek szétfolyni. ilyenkor kiveszem a sütõbõl, egy kanálvéggel szépen megigazítom õket. Elég is egyszer, ezután tartják a formájukat. Nekem általában a mazsolák jelzik, hogy mikor kész a süti, ugyanis erõsen megpuffadnak, a tetejük pedig megpirul. Vicces látvány.
A tepsit kiveszem a sütõbõl, és nem nyúlok a sütikhez. Ha ilyenkor macerálom õket, akkor szétesnek, én pedig sírok. Az nem jó. Hagyjuk tehát pihenni. Ha ez megvan, és mozdíthatóvá válnak, finoman helyezzük õket egy rácsra.
Ha már megszilárdultak, olvasszunk csokit. A halványabb szépen mutat tejcsokival, az élénkebb szélét jobban kiemeli a fehércsoki. Miután megmártóztak csokiban, egy sütõpapíros vágólapon a hûtõbe teszem õket. Szilárdulás után lehet vadul habzsolni.
Hozzávalók (12 tallérhoz)
100 g vaj
100 g cukor (vagy édesítõszer)
50 g liszt (nálam a liszt Graham)
100 g kukoricapehely
Továbbá: kandírozott gyümölcsök, kókusszeletek,
Banánchips, mazsola, áfonya
Mivel ez reggeli nass: fehér csokoládé, tejcsokoládé
A cukrot (édesítõt) és a vajat gõz fölött fõzöm, ha már egynemûvé váltak, leveszem a tûzrõl. Belekeverem a lisztet, majd a kukoricapelyhet.
Egy nagy tepsit sütõpapírral bélelek ki. Egy evõkanállal veszek a masszából, ezt a sütõpapírra kerekítem. A kis gombócokat egymástól emberes távolságra érdemes elhelyezni, a továbbiakban ez megkönnyíti a feladatunkat. Párat natúran hagyok, a többin pedig variálom a gyümölcsöket, a kókuszt, és a banánszirmokat. Elõmelegített sütõben 170 fokon sütöm 10... 15 percig.
Ezek a sütik 5 perc után elkezdenek szétfolyni. ilyenkor kiveszem a sütõbõl, egy kanálvéggel szépen megigazítom õket. Elég is egyszer, ezután tartják a formájukat. Nekem általában a mazsolák jelzik, hogy mikor kész a süti, ugyanis erõsen megpuffadnak, a tetejük pedig megpirul. Vicces látvány.
A tepsit kiveszem a sütõbõl, és nem nyúlok a sütikhez. Ha ilyenkor macerálom õket, akkor szétesnek, én pedig sírok. Az nem jó. Hagyjuk tehát pihenni. Ha ez megvan, és mozdíthatóvá válnak, finoman helyezzük õket egy rácsra.
Ha már megszilárdultak, olvasszunk csokit. A halványabb szépen mutat tejcsokival, az élénkebb szélét jobban kiemeli a fehércsoki. Miután megmártóztak csokiban, egy sütõpapíros vágólapon a hûtõbe teszem õket. Szilárdulás után lehet vadul habzsolni.