Ünnep
sponsored links
Lekvár, üveg: Erõsné Gajdos Csilla, SzentLászlóTárnics
Fénykép: Erõs László, dieBombus Photography
Kedves Olvasóim!
Köszönöm, hogy tavaly is belátogattatok a Napmátka tûzhelyre receptekért, olvasnivalóért vagy csak egy-egy ajándékötletért.
Az elmúlt év sok nehézséget hozott, Apu négyszer volt hosszabb rövidebb ideig kórházban, kétszer mûtötték, de akadtak idén fényes, örömteli pillanatok is. A konyhában kevés idõt töltöttem, ritkán fényképeztem, még ritkábban lett belõle bejegyzés. Kicsit kísérleteztem a tönkölybúzával. Viszont volt elég munka és idõnként Borsodba is elutazhattunk. Párom a jó idõ nagy részét a Nomádportán töltötte, és télre zöldséget, gyümölcsöt, sütõtököt, csicsókát, krumplit, hagymát, s persze diót hoztunk haza.
Ami e blog sorsát illeti, az is igaz, hogy a más teendõk rovására kiharcolt kis szabadidõt inkább kézimunkázásra és nem fõzés-sütésre fordítottam. Ez ugyan a kézmûves oldalamon egyáltalán nem látszik. Kevés dolog készült el, viszont páromnak befejeztem a több mint két éve megígért, elkezdett mellényt, és fonalak helyett jó néhány kötõs-horgolós könyvet is vettem, amelyekbõl folyamatosan tanulok új technikákat, illetve olvasom, nézegetem esténként, miként változott a kötés szerepe ruházkodásunkban az 1900-as évektõl.
Sok-sok terv születik közben a fejemben, persze kérdés, mennyit sikerül belõle megvalósítani késõbb.
A vidékre költözésünk ügye továbbra is nyitott, de azt hiszem, közismert, mennyire nehéz mostanában ingatlant eladni. Meglátjuk, mit hoz a jövõ.
Idei elsõ bejegyzésemben idegen tollakkal ékeskedem, a képen látható kökénylekvár sógornõm munkája, a fotót pedig testvérem készítette.
Kívánok áldott új esztendõt mindenkinek!
Idézet helyett pedig ezúttal egy kis ajánló (amit már e-mailben is többeknek elküldtem):
Móricz Zsigmond: Az utolsó betyár (hangoskönyv)
Ghymes - Tánc a hóban és egy kicsit másképp
Fénykép: Erõs László, dieBombus Photography
Kedves Olvasóim!
Köszönöm, hogy tavaly is belátogattatok a Napmátka tûzhelyre receptekért, olvasnivalóért vagy csak egy-egy ajándékötletért.
Az elmúlt év sok nehézséget hozott, Apu négyszer volt hosszabb rövidebb ideig kórházban, kétszer mûtötték, de akadtak idén fényes, örömteli pillanatok is. A konyhában kevés idõt töltöttem, ritkán fényképeztem, még ritkábban lett belõle bejegyzés. Kicsit kísérleteztem a tönkölybúzával. Viszont volt elég munka és idõnként Borsodba is elutazhattunk. Párom a jó idõ nagy részét a Nomádportán töltötte, és télre zöldséget, gyümölcsöt, sütõtököt, csicsókát, krumplit, hagymát, s persze diót hoztunk haza.
Ami e blog sorsát illeti, az is igaz, hogy a más teendõk rovására kiharcolt kis szabadidõt inkább kézimunkázásra és nem fõzés-sütésre fordítottam. Ez ugyan a kézmûves oldalamon egyáltalán nem látszik. Kevés dolog készült el, viszont páromnak befejeztem a több mint két éve megígért, elkezdett mellényt, és fonalak helyett jó néhány kötõs-horgolós könyvet is vettem, amelyekbõl folyamatosan tanulok új technikákat, illetve olvasom, nézegetem esténként, miként változott a kötés szerepe ruházkodásunkban az 1900-as évektõl.
Sok-sok terv születik közben a fejemben, persze kérdés, mennyit sikerül belõle megvalósítani késõbb.
A vidékre költözésünk ügye továbbra is nyitott, de azt hiszem, közismert, mennyire nehéz mostanában ingatlant eladni. Meglátjuk, mit hoz a jövõ.
Idei elsõ bejegyzésemben idegen tollakkal ékeskedem, a képen látható kökénylekvár sógornõm munkája, a fotót pedig testvérem készítette.
Kívánok áldott új esztendõt mindenkinek!
Idézet helyett pedig ezúttal egy kis ajánló (amit már e-mailben is többeknek elküldtem):
Móricz Zsigmond: Az utolsó betyár (hangoskönyv)
Ghymes - Tánc a hóban és egy kicsit másképp