Újra blogolok!
sponsored links
Uram Jézus! De régen írtam a fõzõs blogomba! Pedig nem mondhatom, hogy nem fõzök... mert de!
Sokat vívódtam, hogy van-e értelme írnom ezt a blogot. Mert amióta rácuppantam a fõzõs "vetélkedõkre", rájöttem mennyire nem tudok fõzni. Aztán a sok tépelõdés végeredménye az lett, hogyha lesz hozzá erõm, tehetségem és idõm, akkor folytatom.
Mire jutottam magamban?
Biztos, hogy nem tudok egy fine dining ételt elkészíteni, de ez a szakács szakma része, és nagy gyakorlatot igényel. Tehát azzal biztatom magam, hogy nekem ilyet nem kell tudnom.
Lehet, hogy nem tudok ad hoc alapanyagokból 20 perc alatt egy ízletes elõételt varázsolni, de ez maradjon az álfõzõversenyek álversenyzõinek a problémája.
Lehet, hogy nem tudok a házias koszttól két hónap alatt eljutni a Mesterszakács fokozatig, de nem is akarok.
Lehet, hogy nem tudok olyan ételfotót készíteni, mint a profi stylistek, de maradjunk abban, hogy ez is egy szakma, ami hosszas tanulást igényel, és ehetetlen anyagokkal teszik kívánatosabbá a fotózandó ételeket...
Akkor mit tudok?
Háziasan fõzni. Úgy, hogy aki elé leteszem, jóízûen meg tudja enni.
Le tudom fényképezni, amúgy amatõr módon és aki meglátja, az azt mondja: ezt én is meg tudom csinálni. És nem érdekel, hogy nem vagyok food stylist, nem érdekel, hogy nem vagyok sous chef, akinek a kisujjában van a gasztronómia. Olyan vagyok a gasztronómiában, mint a vitorlázók a tengerészek világában...
Így aztán elõveszem a régebben megfõzött kajáimat, és folytassuk a blogot!
Sokat vívódtam, hogy van-e értelme írnom ezt a blogot. Mert amióta rácuppantam a fõzõs "vetélkedõkre", rájöttem mennyire nem tudok fõzni. Aztán a sok tépelõdés végeredménye az lett, hogyha lesz hozzá erõm, tehetségem és idõm, akkor folytatom.
Mire jutottam magamban?
Biztos, hogy nem tudok egy fine dining ételt elkészíteni, de ez a szakács szakma része, és nagy gyakorlatot igényel. Tehát azzal biztatom magam, hogy nekem ilyet nem kell tudnom.
Lehet, hogy nem tudok ad hoc alapanyagokból 20 perc alatt egy ízletes elõételt varázsolni, de ez maradjon az álfõzõversenyek álversenyzõinek a problémája.
Lehet, hogy nem tudok a házias koszttól két hónap alatt eljutni a Mesterszakács fokozatig, de nem is akarok.
Lehet, hogy nem tudok olyan ételfotót készíteni, mint a profi stylistek, de maradjunk abban, hogy ez is egy szakma, ami hosszas tanulást igényel, és ehetetlen anyagokkal teszik kívánatosabbá a fotózandó ételeket...
Akkor mit tudok?
Háziasan fõzni. Úgy, hogy aki elé leteszem, jóízûen meg tudja enni.
Le tudom fényképezni, amúgy amatõr módon és aki meglátja, az azt mondja: ezt én is meg tudom csinálni. És nem érdekel, hogy nem vagyok food stylist, nem érdekel, hogy nem vagyok sous chef, akinek a kisujjában van a gasztronómia. Olyan vagyok a gasztronómiában, mint a vitorlázók a tengerészek világában...
Így aztán elõveszem a régebben megfõzött kajáimat, és folytassuk a blogot!