Navigci
Fõoldal
Kategóriák
2014 Összes
2013 Összes
2012 Összes
2011 Összes
2010 Összes
Linkcsere Új blog ajánlásaLinkcsere
RSS
Örökmozgók vagy örök mozgók?
sponsored links
14 évesen elkerültem otthonról Kolozsvárra, a Református Kollégiumba. Nõvérem akkor kezdte az egyetemet. Mindketten bentlakók (kollégisták) voltunk. A ?kint lakást? ahogy neveztük abban az idõben a szüleink nem engedték meg maguknak, igy is nagy anyagi erõfeszités volt két gyereket más városban iskoláztatni. Az élet hamar megtanitott talpra állni.
Népmûvészeti egyetemre felvételiztem kétszer is, sikertelenül?. mindig a fejemben biztam, de sosem ültem le tanulni?.. igy lettem végül reklám szövegiró. Oda egybõl bejutottam?
2oo2-ben még szülõvárosomban, Erdélyben, Szászrégenben dolgoztam egy reklámügynökségnél, addig ameddig meg nem látogattuk Marosvásárhelyen a nõvérem egyik barátnõjét, aki hallott ?valamit? ?valami? hajókról Amerikában?.
December 22-én szerzõdéssel a zsebemben elrepültem Miamiba, téli kabátban:), megijedve?. Szegény édesapámnak végig azt mondtuk, hogy a repülõtéren majd egy emberke vár, táblával a kezében?. Jaj, dehogy várt? Mai napig emlékszem az elsõ érzésre, amint kiléptem a repülõtérrõl. Mint egy ázott veréb. Megcsapott a párás, nedves meleg levegõ?.
A repülõn egy magyar idõs házaspárral utaztam, akiket a lányuk várt. Megigérték segitenek kikeveredni, de a lányuk úgy nézett rám mint egy koldusra, aki nem csak útbaigazitást kér. Igy pillanatok alatt otthagytak. Most is látom az idõs hölgy kétségbeesett, bocsánatkérõ tekintetét?
Na de persze nem vesztõdtem el. 5 évet hajókáztam. Mint báros. Mexikói Riviéra, Karib szigetek, egy kis Amerika, egy kis Európa?
Ott ismertem meg a páromat is, 3 hónap után jegyesek voltunk, 6 hónapra rá, március 17-én a Carnival Miracle ? on megesketett a kapitány. Aztán Brassóban megtartottuk a polgári esküvõnket. Két évre rá megesküdtünk a református templomban, és 2o12-ben az ortodox templomban. Sosem volt menyasszonyi ruhám:)). Még a nagy lagzi nem volt meg:))).
5 év után elég volt a hajózásból?. mert az évek ugye teltek, és gyerekekre is vágytunk. Gyönyörû, de ugyanakkor nagyon nehéz évek voltak?. Bomba riadót kétszer életem meg, tüzet egyszer, megdõlt hajót vihar miatt egyszer, elromlott motrot és légkondit egyszer?. Ennek ellenére mai napig néha azt álmodom, hajóra szállok.
Majd ha a gyerekeink nagyobbak lesznek elvisszük õket egy hajó útra. Hogy értsék és lássák is a mesét?.
2 évet Brassóban éltünk, megszületett a fiam, Lukas, 2oo9-ben. Fél évet Rozsnyón laktunk, pár hónapot Földváron. Az volt az életem tetõfoka, amikor ebbe a mocskos faluba kerültünk kisgyerekkel, házunk meg temetõ mellett állt. Innen következett ismét szülõvárosom, Szászrégen. Itt megszületett kislányunk Maya, 2o12 ? ben.
Aztán egy õszi napon a párom egy repülõjeggyel jött haza és azt mondta, ez Anglia?. Õ eljött egyedül?.
Másfél hónap után gyerekestõl, kutyástól, két kézitáskával, két kisebb börönddel, Londonba költöztünk.
Ugyanannyira megvoltam ijedve, mint 2oo2-ben a repülõtõren. Talán még jobban, mert két kis élet is függött Tõlem.
Ennek már másfél éve, és most már nem félek. Tudom jó döntés volt. Fõleg a gyerekekre nézve. Bár nagyon sok minden eltér a mi nevelési elveinktõl, az iskoláztatási szabályoktól, és bár néha bánt, hogy nem magyar közösségben vannak, de jó döntés volt. Magyar barátok kerültek?.
Én most fedezem fel a várost?.. Ugye London nem csak London Eye-ból és palotákból áll?.
Itt van Európa legnagyobb vintage piaca,a legnagyobb virágárus utca, régi piacok, gyönyörû parkok.
Igyekszem beszámolni ezekrõl. Ismerjük meg Londont másképp is?
Azt hiszem az örökmozgók, most már csak annyiban lesznek örök mozgók, hogy felfedezik a várost??
Népmûvészeti egyetemre felvételiztem kétszer is, sikertelenül?. mindig a fejemben biztam, de sosem ültem le tanulni?.. igy lettem végül reklám szövegiró. Oda egybõl bejutottam?
2oo2-ben még szülõvárosomban, Erdélyben, Szászrégenben dolgoztam egy reklámügynökségnél, addig ameddig meg nem látogattuk Marosvásárhelyen a nõvérem egyik barátnõjét, aki hallott ?valamit? ?valami? hajókról Amerikában?.
December 22-én szerzõdéssel a zsebemben elrepültem Miamiba, téli kabátban:), megijedve?. Szegény édesapámnak végig azt mondtuk, hogy a repülõtéren majd egy emberke vár, táblával a kezében?. Jaj, dehogy várt? Mai napig emlékszem az elsõ érzésre, amint kiléptem a repülõtérrõl. Mint egy ázott veréb. Megcsapott a párás, nedves meleg levegõ?.
A repülõn egy magyar idõs házaspárral utaztam, akiket a lányuk várt. Megigérték segitenek kikeveredni, de a lányuk úgy nézett rám mint egy koldusra, aki nem csak útbaigazitást kér. Igy pillanatok alatt otthagytak. Most is látom az idõs hölgy kétségbeesett, bocsánatkérõ tekintetét?
Na de persze nem vesztõdtem el. 5 évet hajókáztam. Mint báros. Mexikói Riviéra, Karib szigetek, egy kis Amerika, egy kis Európa?
Ott ismertem meg a páromat is, 3 hónap után jegyesek voltunk, 6 hónapra rá, március 17-én a Carnival Miracle ? on megesketett a kapitány. Aztán Brassóban megtartottuk a polgári esküvõnket. Két évre rá megesküdtünk a református templomban, és 2o12-ben az ortodox templomban. Sosem volt menyasszonyi ruhám:)). Még a nagy lagzi nem volt meg:))).
5 év után elég volt a hajózásból?. mert az évek ugye teltek, és gyerekekre is vágytunk. Gyönyörû, de ugyanakkor nagyon nehéz évek voltak?. Bomba riadót kétszer életem meg, tüzet egyszer, megdõlt hajót vihar miatt egyszer, elromlott motrot és légkondit egyszer?. Ennek ellenére mai napig néha azt álmodom, hajóra szállok.
Majd ha a gyerekeink nagyobbak lesznek elvisszük õket egy hajó útra. Hogy értsék és lássák is a mesét?.
2 évet Brassóban éltünk, megszületett a fiam, Lukas, 2oo9-ben. Fél évet Rozsnyón laktunk, pár hónapot Földváron. Az volt az életem tetõfoka, amikor ebbe a mocskos faluba kerültünk kisgyerekkel, házunk meg temetõ mellett állt. Innen következett ismét szülõvárosom, Szászrégen. Itt megszületett kislányunk Maya, 2o12 ? ben.
Aztán egy õszi napon a párom egy repülõjeggyel jött haza és azt mondta, ez Anglia?. Õ eljött egyedül?.
Másfél hónap után gyerekestõl, kutyástól, két kézitáskával, két kisebb börönddel, Londonba költöztünk.
Ugyanannyira megvoltam ijedve, mint 2oo2-ben a repülõtõren. Talán még jobban, mert két kis élet is függött Tõlem.
Ennek már másfél éve, és most már nem félek. Tudom jó döntés volt. Fõleg a gyerekekre nézve. Bár nagyon sok minden eltér a mi nevelési elveinktõl, az iskoláztatási szabályoktól, és bár néha bánt, hogy nem magyar közösségben vannak, de jó döntés volt. Magyar barátok kerültek?.
Én most fedezem fel a várost?.. Ugye London nem csak London Eye-ból és palotákból áll?.
Itt van Európa legnagyobb vintage piaca,a legnagyobb virágárus utca, régi piacok, gyönyörû parkok.
Igyekszem beszámolni ezekrõl. Ismerjük meg Londont másképp is?
Azt hiszem az örökmozgók, most már csak annyiban lesznek örök mozgók, hogy felfedezik a várost??