Õszibarackos ribizli lekvár
sponsored links
Nem vagyok nagy híve a ribizlinek. Sok a magja, sok a héja és kevés a velõ. De mivel öregszem, kezdem ezt is megszeretni. Persze lekvár és szörp formájában sokkal inkább. Múltkori befõzõs posztomban elkiabáltam az "eddig még nem csúsztam le semmirõl" kijelentést. Na most sem, de majdnem. Persze, ha a ribizli már a Bakony lejtõin is kezdi feladni magát, gyanakodnom kellett volna, hogy vége a ribizli-szezonnak. Persze lesz szörp és lekvár, de már közel sem olyan jutányos áron, mint a szezon derekán. Hát így jártam.
A ribizli szörp már érlelõdik, egy adag ribizli lekvár pedig már a dunsztban pihen. Bevallom mára a ribizli lekvárral készültem, de tegnap este rábukkantam Nigella õszibarackos ribizli dzsemjére. Nem volt kérdés, hogy ma el is készül egy pici adag a próba kedvéért.
Lóhalálában mentem a Lehelre, hogy felleljem az utolsó ribizlis nénit és megkerestem a szokásos barackos-szilvás lelõhelyemet is. Megint nem csalódtam bennük.
Az õszibarack hihetetlenül édes, a ribizli nagyon szép, bár már kicsit drága volt. A barack annyira édes volt, hogy az eredeti recept szerinti 2 kg cukor helyett csak 20 dkg-ot tettem bele. Végülis nem cukorlekvárt akarok enni. Szeretem érezni a gyümölcs ízét a lekvárban.
Nem egy bonyolult recept, csak kissé idõigényes. Ribizlit lehet, hogy csak 2 év múlva készítek megint, mert kissé besokalltam a ribizli-szemezésbõl. Kacérkodtam a gondolattal, hogy a szörphöz nem szemezem le, mert úgyis le kell szûrni az egészet, de inkább nem kísérleteztem a 7 liternyi szörppel.
Na de vissza a lekvárhoz.
Hozzávalók kb. 6 db 220 ml-es üvegcséhez:...