Õszi kuszkusz
sponsored links
Az idõjárás hangulata folyton ingadozik, de azért mégiscsak õsz van, elengedtem a nyári gyümölcsöket, az konyhaablak mögött sárgulni kezdtek a szõlõlevelek, és a zoknik is elõkerültek a fiókból, kérte õket a hideg lábfejem. A nyári cipõs napok számát azt hiszem, sikerült tíz alatt tartanom, egy ideje viszont már nem érzem sértésnek, ha mondjuk tornacipõt kell húznom. És akkor a ruhákról mindenki kedvéért inkább nem beszélek.
Az evési szokásaimban is megjelent az õsz, egyrészt már szégyellhetõ mennyiségben eszem almát és szõlõt, másrészt elkezdtem marharagukról, kacsasültekrõl, párolt káposztáról, sütõtök- és céklalevesrõl ábrándozni, és õszintén szólva meg is fõztem-sütöttem õket. Szombatonként Herr Paprikával gyomrot, szívet felfûtõ ételeket eszünk, hogy aztán a fotelban felhúzott lábbal ülve, vagy a kanapén párnára dõlve veregessük meg egymás vállát, persze csak szavakkal, mert kinek is lenne kedve megmozdulni. Mielõtt rákérdeznének, igen, már megvan a holnapi terv, kell még dolgozni rajta, de a vázlaton nem ...