Navigci
Fõoldal
Kategóriák
2014 Összes
2013 Összes
2012 Összes
2011 Összes
2010 Összes
Linkcsere Új blog ajánlásaLinkcsere
RSS
Ó, ha kókuszkocka lehetnék?
sponsored links
Szerettem a nyolcvanas éveket, már amire emlékszem belõle, mondjuk úgy a második felére a 86-os vébétõl. Kicsit unalmas és kicsit szürke volt az élet, de békés, és egyszerûen teltek a mindennapok. Ha játszani akartam, lementem a térre focizni vagy pingpongozni, ha pedig nyugati kocsikat akartam látni, Apuval kibicikliztünk a margitszigeti termálszálló elé, aminek a parkolója tele volt NSZK rendszámú autókkal. Porsche, Merci vagy BMW jeleket rajzoltam ceruzával a füzetembe, persze csak azután, hogy összenyálaztam a vezetõ oldali ablakot, hogy megnézhessem, ?mennyi van beleírva?. Szóval békében éldegéltünk, talán azért is, mert mai szemmel akkor az emberek nagy része hasonló körülmények között élt (direkt nem írom, hogy mindenkinek volt munkája, mert ma ez a legnagyobb nosztalgikus tévedés, miszerint a kommunizmusban nem volt munkanélküliség). Ami biztos, hogy nem volt nagy fogyasztói szabadság: a magyar átlagpolgár ugyanolyan bútorok között ugyanazt itta, ugyanúgy öltözködött, ugyanolyan zenét hallgatott, ugyanazt az autót vezette, ugyanazt a tévéadást nézte. Ugyanazt a mirelitpizzát és bélszínrolót vette ugyanabban a boltban, ugyanazt a zenét hallgatta, ugyanarra a pártra szavazott (muhaha) és ugyanazt a féle hamburgert és hotdogot ette. Azt a jó kis karóba húzott óriáskiflit, benne Orsi virsli és mustár-ketchup keverékkel, amit 16 Ft-ért árultak pl. a Palatinus strand büféjében. Hogy miért tûnt el mára Pest utcáiról ez a fajta gyorskaja nem értem: olcsó volt, laktató és a tökéletesen kézhez álló, igazi streed food cucc.
Nálunk pedig ugyanúgy nézett ki minden szülinapi zsúr: átjöttek az osztálytársaim, többnyire a fiúk, majd játszós ruhában Apu vezetésével és egy szovjet bõrlabdával a hónunk alatt kimentünk a Margitszigetre focizni. Mire visszaértünk a panelba, kész is volt a vacsora: mini virslik kenyérrel, mustárral majd jöhetett a nagy kedvenc: a kókuszkocka! Ez a kókuszreszelék iránti vonzalom nem tudom mikor ívódott be a magyar közízlésbe, de meggyõzõdésem, hogy egész Európában nálunk a legmagasabb az egy fõre jutó kókuszreszelék fogyasztás, amit ugyanolyan természetességgel eszünk, mint a nagymama baracklekvárjával megkent palacsintát. Pár napja beakadt, hogy vagy 10 éve nem ettem finom, Anyu-féle kókuszkockát, és onnantól nem volt megállás. Elõvettem a legjobb piskóta receptem, feltettem olvadni az étcsokit, vettem a boltban kókuszreszeléket, és már kezdõdhetett is az emléktúra.
Hozzávalók (15 db, fejenként négy harapásos kókuszkockához):
17,5 deka vaj
17,5 deka cukor
17,5 deka liszt
3 nagyobb tojás
2,5 kk sütõpor (picit kevesebb, mint fél csomag)
1 rúd vanília kikaparva (vagy 1 csomag vaníliás cukor)
1 csipet só
A csokimázhoz: 15 deka cukor / kb. 1,5 dl víz / 15 deka vaj / 7-8 deka étcsoki / 1 ek rum / 1 dl tejszín
A piskótatészta elkészítése: 1) A sütõt elõmelegítjük 180 fokra. 2) A kimért vajat és cukrot egy keverõtálban habverõvel (gépi) 2-3 perc alatt krémesre keverünk. 3) Majd egyesével hozzáadjuk a tojásokat és a vaníliát, és jól kikeverjük az egész masszát. 4) A kimért lisztet átszitáljuk, hozzáadjuk a sót, és a sütõport majd több adagban a krémhez adjuk. 5 ) Ekkor már nem habverõvel dolgozunk, hanem egy spatulával / kanállal szépen egyenletesen keverjük el a lisztet a tojásos-cukros masszában. 6) A nyers tésztát vajjal kikent (vagy sütõpapírral bélelt) tálba kanalazzuk, akkorába, hogy a tészta nyersen is legalább 3 centi vastag legyen. 7) Elõmelegített sütõben kb. 20 perc alatt készül el a piskóta, amit tûpróbával ellenõrizhetünk. 8) félidõben én levettem a hõfokot 160 fokra és csak légkeverésre, hogy ne süljön túl korán barnára a tészta teteje. 9) A kész piskótát kockákra vágjuk és félretesszük hûlni a csokifürdõ elõtt.
A csokimáz elkészítése: Vízgõz felett egy keverõtálban felmelegítjük a cukrot annyi vízzel, amennyi ellepi. Majd hozzáadjuk a vajat és a csokit, és kézi habverõvel csomómentesre keverjük. Legvégén hozzáöntjük a tejszínt is, amitõl picit krémesebb és könnyedebb lesz az egész, és épphogy felforraljuk. Ha kész vagyunk, átöntjük a csokikrémet egy másik, hideg keverõtálba, ahol majd a piskótakockákat egyenként megforgatjuk. A csokifürdõ után a piskótakockákat rácson hagyjuk lecsepegni, majd jöhet a legfontosabb névadó lépés: minden egyes kockát jó alaposan megforgatunk a kókuszreszelékben. Így lesz egy egyszeri csokiba mártott darab piskótából egy egész nemzedék (vagy kettõ) szülinapi zsúreledele: a kókuszkocka. Éljen soká a kókuszkocka!
A muffin monnyon le: brownie kekszet Mindenkinek!
Ne éld az álmod, edd inkább meg: amerikai palacsinta tejkaramellával
Fogy a magyar? Halat neki!
PPP-krém: sült paprikás padlizsán
No. 2 hétvégi reggeli: spanyol tortilla
Nálunk pedig ugyanúgy nézett ki minden szülinapi zsúr: átjöttek az osztálytársaim, többnyire a fiúk, majd játszós ruhában Apu vezetésével és egy szovjet bõrlabdával a hónunk alatt kimentünk a Margitszigetre focizni. Mire visszaértünk a panelba, kész is volt a vacsora: mini virslik kenyérrel, mustárral majd jöhetett a nagy kedvenc: a kókuszkocka! Ez a kókuszreszelék iránti vonzalom nem tudom mikor ívódott be a magyar közízlésbe, de meggyõzõdésem, hogy egész Európában nálunk a legmagasabb az egy fõre jutó kókuszreszelék fogyasztás, amit ugyanolyan természetességgel eszünk, mint a nagymama baracklekvárjával megkent palacsintát. Pár napja beakadt, hogy vagy 10 éve nem ettem finom, Anyu-féle kókuszkockát, és onnantól nem volt megállás. Elõvettem a legjobb piskóta receptem, feltettem olvadni az étcsokit, vettem a boltban kókuszreszeléket, és már kezdõdhetett is az emléktúra.
Hozzávalók (15 db, fejenként négy harapásos kókuszkockához):
17,5 deka vaj
17,5 deka cukor
17,5 deka liszt
3 nagyobb tojás
2,5 kk sütõpor (picit kevesebb, mint fél csomag)
1 rúd vanília kikaparva (vagy 1 csomag vaníliás cukor)
1 csipet só
A csokimázhoz: 15 deka cukor / kb. 1,5 dl víz / 15 deka vaj / 7-8 deka étcsoki / 1 ek rum / 1 dl tejszín
A piskótatészta elkészítése: 1) A sütõt elõmelegítjük 180 fokra. 2) A kimért vajat és cukrot egy keverõtálban habverõvel (gépi) 2-3 perc alatt krémesre keverünk. 3) Majd egyesével hozzáadjuk a tojásokat és a vaníliát, és jól kikeverjük az egész masszát. 4) A kimért lisztet átszitáljuk, hozzáadjuk a sót, és a sütõport majd több adagban a krémhez adjuk. 5 ) Ekkor már nem habverõvel dolgozunk, hanem egy spatulával / kanállal szépen egyenletesen keverjük el a lisztet a tojásos-cukros masszában. 6) A nyers tésztát vajjal kikent (vagy sütõpapírral bélelt) tálba kanalazzuk, akkorába, hogy a tészta nyersen is legalább 3 centi vastag legyen. 7) Elõmelegített sütõben kb. 20 perc alatt készül el a piskóta, amit tûpróbával ellenõrizhetünk. 8) félidõben én levettem a hõfokot 160 fokra és csak légkeverésre, hogy ne süljön túl korán barnára a tészta teteje. 9) A kész piskótát kockákra vágjuk és félretesszük hûlni a csokifürdõ elõtt.
A csokimáz elkészítése: Vízgõz felett egy keverõtálban felmelegítjük a cukrot annyi vízzel, amennyi ellepi. Majd hozzáadjuk a vajat és a csokit, és kézi habverõvel csomómentesre keverjük. Legvégén hozzáöntjük a tejszínt is, amitõl picit krémesebb és könnyedebb lesz az egész, és épphogy felforraljuk. Ha kész vagyunk, átöntjük a csokikrémet egy másik, hideg keverõtálba, ahol majd a piskótakockákat egyenként megforgatjuk. A csokifürdõ után a piskótakockákat rácson hagyjuk lecsepegni, majd jöhet a legfontosabb névadó lépés: minden egyes kockát jó alaposan megforgatunk a kókuszreszelékben. Így lesz egy egyszeri csokiba mártott darab piskótából egy egész nemzedék (vagy kettõ) szülinapi zsúreledele: a kókuszkocka. Éljen soká a kókuszkocka!
Hasonló bejegyzések:
A muffin monnyon le: brownie kekszet Mindenkinek!
Ne éld az álmod, edd inkább meg: amerikai palacsinta tejkaramellával
Fogy a magyar? Halat neki!
PPP-krém: sült paprikás padlizsán
No. 2 hétvégi reggeli: spanyol tortilla