Navigci
Fõoldal
Kategóriák
2014 Összes
2013 Összes
2012 Összes
2011 Összes
2010 Összes
Linkcsere Új blog ajánlásaLinkcsere
RSS
Élet és étel Thaiföldön
sponsored links
Az egyik kedvenc részem a saját blogomon az Élet és étel? sorozat, amelyben külföldön élõ magyarokat kérdezek az ottani életükrõl és persze az életükrõl. Annyira szeretem olvasgatni a történeteket, ezeket látva mindig kedvem támad az adott országba ellátogatni!
Mai interjúalanyom Marcsi, aki a Marcsi Thongklan ? Egy magyar feleség Ázsiában Facebook oldalt írja a thaiföldi életérõl. Az interjú elolvasása után kövessétek õt az oldalán is!
Hol élsz és mióta?
2005. december 4-e óta élek Thaiföldön, Bangkok Suvarnabhumi reptértõl kb 6 km-re egy kertes házban egy lakóparkban.
Hogy kerültél Thaiföldre?
Annak idején egy utazási irodával kerültem ki mint telepített idegenvezetõ. Majd 5 hónap után véletlenül kaptam egy tanári állást és tavaly májusig tanítottam. Több mint 2 éve, hogy megismerkedtem thai férjemmel és így nem kérdés, hogy meddig maradok .
Mivel foglalkozol?
Több mint 10 évig angolt tanítottam általános iskolákban, mezõgazdasági szakközépben, legutolsó iskolámban, egy szakmunkásképzõben pedig egy 50 fõs osztály osztályfõnöke voltam. Itt egy átlagos osztály 50-55 fõbõl áll.
Tavaly május óta itthon vagyok háztartásbeliként. Férjem a reptéren dolgozik mint mérnök. Így jobb anyagi helyzetünk megengedi, hogy itthon legyek. Szabadidõmben szeretek fõzni, kertészkedni es thai tv filmeket nézni. Télen pedig magyar ismerõseimnek mutatom meg Bangkok és környékének szépségeit.
Mennyire volt nehéz új életet kezdeni egy ennyire különbözõ kultúrájú országban? Könnyen beilleszkedtél?
Szerencsére könnyen beilleszkedtem. Hamar átvettem a thaiok szokásait és kultúráját. Sokszor mondjak is, hogy külföldinek nézek ki, de a szívemben mar thai vagyok. Mivel az ország fõ vallása a buddhizmus, ami nagyon emberközeli vallás, nem volt nehéz beilleszkedni.
Szeretek thai templomokba járni, gyakorolni a vallásukat és megtartani ünnepeiket. Férjem édesapja hívõ buddhista, például õ segített kiválasztani a napot is, amikor beköltözhettünk új házunkba. És elsõ látogatásukkor házi áldást kaptunk tõle.
Nagyon könnyen, hamar megtanultam a thai nyelvet. Nagyon barátságosak a thaiok, mindig mosolyognak, könnyen befogadtak. Csak thai barátaim vannak, akik már több éve a legjobb barátaim. A thaiok nagyon tisztelik a királyukat, az idõseket és a tanárokat. Mivel európai nõként tanítottam, nagyon tisztelnek. Férjem költözött hozzám, és mindig meglepõdik, hogy milyen sokan ismernek itt a városban. Annak idején én voltam az elsõ külföldi tanár az iskolában és szerettek a gyerekek nagyon. Az iskolánkban óvodától gimnáziumig majdnem 10 ezer diák tanul. És egy szem kékszemû európaiként én voltam a különleges számukra.
Milyen furcsaságokkal találkoztál a hétköznapokban, amikre nem feltétlenül voltál felkészülve?
Legelsõként ami furcsa volt, hogy mindenki mosolyog , senki nem idegeskedik, nem irigyek az emberek. Nincs húsvét, nõnap, nem ünneplik a születésnapot és névnapot, ahogy mi. Férjem már tudja, hogy nõnapra, névnapra és születésnapra illik virágot hoznia. Itt születésnapkor mindig templomban megyünk és adományozunk.
Mi az, ami hiányzik itthonról, a családon és barátokon kívül?
A család nagyon hiányzik, barátok kevesen vannak otthon, de örök barátok. Akárhányszor hazalátogatunk, mindig hozok magyaros ételeket, alapanyagokat. Túró rudi és jó sajt, túró hiányzik. Sok terméket már felfedeztem, hogy hol tudok venni. Már kapható karalábé, sárga vajbab, madársaláta, õszibarack, füge és tejföl is Thaiföldön .
Mit esznek az általában a thaiok reggelire, ebédre és vacsorára? És te?
A thaiok reggelije egyáltalán nem olyan, mint a miénk. Emlékszem, amikor férjemnek elõször csináltam szendvicset, megette, de mondta, hogy úgy kellett letuszkolnia a torkán. Nem egy kenyeres nép. Reggelire általában fõtt ételt eszünk. Elsõ vasárnapi reggelim egy thai családnál tükörtojás volt rizzsel. Azóta megkedveltem és sokszor készítek thai tojásrántottát bazsalikomlevéllel és jázmin rizzsel. Természetesen a férjemnek jár hozzá otthonról hozott füstölt sonka vagy szalonna, Megpróbálom vegyíteni a thai és magyar konyhát. Ebédre és vacsorára is rizs és fõtt étel vagy thai leves szokott lenni. Sokszor járunk vacsorázni kedvenc éttermeinkbe, vagy a halpiacon vásárolt friss garnélát és rákot grillezünk itthon.
Van esetleg valamilyen különleges, nekünk szokatlan ételük?
Hát, errõl a kérdésrõl mindig az elsõ fõbérlõm jut eszembe. Egyik nap ropogósra sült kacsacsõrt hozott vacsorához. A másik alkalommal pedig barna lében úszkáló csirkelábak voltak a különlegességek. Ezek mai napig nem a kedvenceim. Sok ételhez használnak fermentált halszószt, elég rossz illata van. De mára kitapasztaltam, melyik márkájú kellemesebb illatú és én is használom a thai ételekhez. A century egg vagy 100 napos tojás viszont a kedvencem lett, múltkor, amikor otthon voltunk valahogy senki sem akarta megkóstolni. ^^
Mi a kedvenced az ételeik közül?
Nagyon szeretem a kókuszos csirkelevest, a tom yam levest, pirított tésztát. Ma már sok thai ételt el tudok készíteni, minden nap fõzök valamit és a visszajelzések alapján finomak. Van egy-két étel, ami kedvenc, de meg is vannak a kedvenc helyeim, ahol eszem õket.
A thai konyha alapfelszereltsége mennyiben tér el a magyarétól?
Az új házunkban nem volt konyha. Egyszer egy ismerõsöm nálam aludt és amint megérkezett, fel-alá mászkálva keresett valamit, kiderült, hogy a konyhát. A legtöbben a konyhát kívülrõl építik késõbb a házhoz vagy egyszerûen csak az udvaron fõznek. Egész évben jó idõ van, lehet a szabadban fõzni. Nekem még csak egy indukciós lapom van és a nélkülözhetetlen rizsfõzõm. A legújabb már sok programot tud, fõtt kukoricát, tésztát, krumplit, céklát szoktam benne fõzni. Legutoljára csirke leves készült benne. És mindenkinek van egy mozsara, amiben a thai ételek alapanyagait tudja összetörni, aprítani.
Hogy zajlik egy étkezés (van valami különlegesebb szokás, ?rituálé?)?
Talán ami furcsa, hogy senki nem egy tál ételt rendel az étteremben. Mi, ha megyünk étterembe, rendelünk magunknak rizst, ami a saját tálra kerül. Valamint húsfélét, levest, csípõs salátát és halat, ezek az asztal közepére kerülnek és mindenki szed magának. Sokszor van, hogy a legjobb falatokat a vendég tányérjára teszik, nem mindenki szereti, ha a tányérját piszkálják, de ez nagyon megtisztelõ szokás a vendéglátótól. Sok étteremben minden asztalhoz van egy pincér, aki figyeli a poharakat és folyamatosan utántölti.
Marcsi, köszönöm szépen az interjút!
Olvasd el a sorozat korábbi részeit is!
Kanada
Korfu
Azerbajdzsán
Albánia
Japán
Új-Zéland
Finnország
Kína
Algéria 1, Algéria 2
Ha tetszett a bejegyzés, csatlakozz a Konyhalál Facebok oldalához és iratkozz fel a heti hírlevélért a blogkövetésre (itt, jobbra), ne maradj le semmirõl!