Ázsia a Zsidónegyedben: Spíler Sanghai
sponsored links
Jelszó: UMESHU Contra - a japán szilvabor és az olasz keserû likõr találkozása az idei nyár legütõsebb koktéljában.
Minden nyaramhoz kapcsolódik valamilyen jeges ital (jellemzõen alkoholtartalmú, de ez nem kitétel) - ezt a nyarat ez a koktél fémjelzi. Így sajnos nem tudok bûntelenül átmenni a Gozsdu udvaron: alig kanyarodom be a Király utcáról, balról ott kacsintgat a Spíler és a grillezett oldalas, jobbról kishúga, a Spíler Sanghai a mondén magenta lampionokkal, meg ezzel a kis jeges szörnyeteggel.
A helyet nem sokkal a nyitás után próbáltam ki - mint megtudtam, a konyha még "bejáratós" üzemmódban volt. Bár a távol-keleti éttermek nem szoktak túlságosan lázba hozni (olyan vagyok, mint Janka néni a szomszédokból: ha egy pho leves vagy egy wonton között lehet választani, én inkább kérek egy konyakot). Viszont remek "kínai jellegû" ételeket szoktam készíteni magamnak, melyeket lelkesen elfogyasztok, és másoknak sem volt még ellenük kifogása. Nos, a Spíler Sanghai is ezt a hagyományt követi: jól értelmezhetõ, "távol-keleties" ízvilágú ételeikkel. Az étlap gasztronómiai szempontból legalább olyan kaotikus, mint maga Sanghai, számomra épp ezért szerethetõ. Elsõ nekifutásra egy mizo levest ettem:
Fõételnek kiválasztottam egy kacsamájat gombákkal és szezámmaggal, ami után maradt bennem egy kis hiányérzet, mert egy kis pirítás minden összetevõre ráfért volna (ezen a ponton jutott eszembe a szemközti Spíler BBQ malacoldalasa):
Néhány nap múlva aztán a Gourmet Fesztiválon, ahol bemutatkozott az étterem, megkóstoltam az õ oldalasukat is (amit azóta remélem, felvettek az étlapra), mellyel bebizonyították: tudnak õk pirítani, ha akarnak! Mint látható, ez egy nagyon egyszerû fogás, de kiválóan összehangolt ízekkel, állaggal: ha ezt tennék elém, nem kacsintgatnék a szomszédba.
A Spíler Sanghai "nagy testvéréhez" hasonlóan az ál-romkocsmás vonalat képviseli: laza, kicsit eklektikus, de kényelmes, közelebbrõl megnézve az utolsó szögig kitalált és megtervezett arculattal és berendezéssel. Kifejezetten azoknak ajánlom, akik nem szeretnek feszengeni, túlságosan kiöltözni egy szórakozóhelyen, de azért zokon veszik, ha nem makulátlanul tiszta a vécé, nem jön idõben a pincér, vagy nincs hova leülni (most, hogy elolvastam az utolsó mondatot: magamnak...). A Zsidai Group utolsó három étterméhez hasonlóan (Spíler, ÉS, Baltazár), a Spíler Sanghaiban is láthatóan egy jól felépített háttér filozófia mentén történt az arculati és belsõépítészeti tervezõmunka, melyben sok, személyesnek tûnõ elem is domináns szerepet kap. Mivel módomban áll kissé a kulisszák mögé nézni, azt mondhatnám, hogy Zsidai Royban, mint megrendelõben egy belsõépítész veszett el. De nem mondom, mert egyrészt nem szeretem a közhelyeket, másrészt láthatóan nagyon is megvan...
Szóval a Gozsdu Udvar és a Zsidónegyed egy újabb, szerethetõ színfolttal bõvült - a koktélok ütõsek, a konyhát pedig megéri tovább tesztelni. (Mellesleg: ha most kellene valakinek lánybúcsút szerveznem, nem okozna fejtörést, hova menjünk...)
Weboldal: http://spilerbp.hu/