A zĂśldséges MartonvĂĄsĂĄron nem egy jĂłl felszerelt hely, de azért tavasszal itt is van Ăşjkrumpli és cukkini. Ahogy tanĂĄcstalanul ĂĄlldogĂĄltunk és gyĂźmĂślcsĂśt vĂĄlogattunk a gyerekeknek, a férjem felkapott két kis cukkinit és vĂĄrakozĂłan nézett rĂĄm, hogy megvegye-e nekem (ĂĄllandĂłan padlizsĂĄnnal és cukkinival kedveskedik nekem, mert Ăľ utĂĄlja, ezért a szeretet megnyilvĂĄnulĂĄs legerĂľsebb kifejezésének érzi, hogy ilyeneket hoz nekem, ha elmegy vĂĄsĂĄrolni). Most nem kértem, mert épp nem jutott eszembe semmi, amit készĂ­thetnék belĂľle. Nézte még egy darabig a cukkinihalmot, majd felkiĂĄltott: "Tudom mit készĂ­tek belĂľle: csinĂĄlok egy finom zĂśldséges rĂĄntottĂĄt." Engem felajzott az Ăśtlet, a gyerekeket kevésbé. Egy irigykedĂľ hĂślgy jelezte, hogy vihetĂźnk nekik is. Mikor a jĂĄtszĂłtérrĂľl farkaséhesen hazaestĂźnk még jobb Ăśtletnek tartottam. A rĂĄntotta egy gyors fogĂĄs, de nem az én férjemnél, aki még a sĂźtĂľbe is betette egy kĂśrre, nekem viszont mĂĄr csorgott a nyĂĄlam, alig gyĂľztem kivĂĄrni, hogy elkészĂźljĂśn.

sponsored links