Zöldre várva
sponsored links
Bevallom, én már szívesen integetnék a télnek. Sikerült feltölteni magam hideggel, hóval, és több már sehova se fér. Nem szeretnék hosszas panaszkodásba kezdeni, csak megállapítom, a február valahogy mindig ilyen vagy hasonló reakciókra számíthat nálam, és az az érzésem, nem vagyok ezzel egyedül. Szóval érkezhetne egy kicsit gyorsabban is a tavasz, és jöhetne némi változatosság, azaz több és még több zöldség, gyümölcs a konyhába, mert nincs mit titkolni, én bizony már sóvárgok utánuk. Amíg viszont nem szerzek egy évszakváltó csodapálcát, marad az alma, a narancs, a mindenféle káposzta, és képzeljék, hétvégén még retekcsírát is ettem, ami ráadásul nemcsak nekem, de Herr Paprikának is ízlett. Súlyos a helyzet, most már érzik és értik, ugye?
A mai szereplõ is csillapítóként született, egy könnyû kis rizottó sült céklával, láthatatlan, de valóban felbukkanó kakukkfûvel és túróval, hogy kalciuméhség se legyen. Rizs helyett most gerslivel, mert a gersli jó és kedvelt alapanyag nálam, szóval épp itt volt az ideje, hogy megjelenjen újra.
Itt a vége, nincs több panasz a télre, inkább fõzünk.
Gerslirizottó sült céklával, túróval
2 kávésbögre gersli
3-4 cékla
10 dkg túró
1 kisebb vöröshagyma ...