Zugblogger a blogzugból
sponsored links
Mozaikcsaládban él: két gyerek érkezett férjével együtt annak elsõ házasságából, majd született két saját. Három diplomája van: dietetikus, élelmiszermérnök, politikai szakértõ. Érdekli minden, ami élelmiszer, étel, gasztronómia és a politika. Hobbijai közé tartozik a horgolás, a fényképezés, a Photoshop. 2007 óta blogol. Õ Altair.
- Hadd kezdjem azzal, ami már réges-régóta furdalja az oldalamat: mit jelent az, hogy a férjed Jeti?
- Olvastam nálad nem olyan régen, hogy korábban volt már másik blogod, és hogy elég régi motoros vagy; mi vezérel, az íráskényszer?
- Igen. Abszolút. Apám nyomdász volt, ahogy a szülei is, a betûk iránti vonzalom olyan magától értetõdõen ivódott belénk (öcséimbe és belém), hogy ma sem tudom, hogy mióta akartam írónõ lenni. A fogalmazáskészségem már általánosban kiemelkedõ volt a korosztályomban, és adta magát. Fõleg, mert apám is maga kitalálta meséket mondott esténként, illetve õ is számos novellát írt az asztalfióknak. Ahogy a lánya. Gondolom, nem leplek meg: apám lánya vagyok, kinézetre, természetre, mindenhogyan. A memóriámat is tõle örököltem.
- Ez mit jelent? Legendásan jó?
- Az agyam tele van totál felesleges információkkal. Olyan embereket ismerek meg és tudok elhelyezni térben és idõben névvel, akiket akár 20-30 éve nem láttam. A telefonszámok könnyen bekúsznak a fejembe, a mai napig számos telefonszámot tudok fejbõl, nem beszélve a pin-kódokról (az egész családét fejben tartom gyakorlatilag). A szövegeket is nagyon könnyen megjegyzem. Bár nem szép dolog, de elárulom, az egyetemen nekem elég volt odafigyelni órán (minden órára bejártam éppen ezért), és vizsgaidõszakban 1-2 napot tanultam a vizsgára. Még az államvizsgákra is csak egy hetet. Pont ezért a nyelvérzékem is nagyon jó, könnyen ...