A hétfĂľi bejegyzések ĂĄltalĂĄban fĂłkuszĂĄlnak valami konkrét témĂĄra, prĂłbĂĄljĂĄk felhĂ­vni a figyelmet, tanĂĄcsot adni, esetleg nagy igazsĂĄgokat kimondani. Most a disznóÜlés miatt felborult a menetrend, ezért a mai poszt is inkĂĄbb egy tisztelgés, amolyan hĂĄtradĂľlĂľs, csendes konstatĂĄlĂĄsa a ténynek, hogy az orszĂĄg dél-nyugati csĂźcskében, CsĂśrnyefĂśldén valami rendkĂ­vĂźli tĂśrténik évrĂľl-évre, amit nem tudok és nem is akarok megmagyarĂĄzni.

Bussay LĂĄszlĂł olyan a Zalai Borvidéken (tudom, hogy nem ez a hivatalos neve, de a palackon is ez ĂĄll, meg a hagyomĂĄnyok is ezt diktĂĄljĂĄk), mint egy vilĂĄgĂ­tĂłtorony a viharos tengeren. BizonyĂ­tja ezt az is, hogy a 2010-es évbĂľl szinte pontosan ugyanakkora mennyiséget (és minĂľséget) szĂźretelt, mint a korĂĄbbiakban. Kevesen mondhatjĂĄk el ugyanezt az orszĂĄgban.

HĂĄrom kétezertĂ­zese mĂĄr a piacra is kerĂźlt, név szerint az EskĂźvé, a Tramini és a Pinot Noir. Én az elsĂľvel ismerkedtem meg kĂśzelebbrĂľl, és hamar hĂĄtra is dĂľltem a fotelben, elégedetten, nyugodtan kortyolva az olasz rizling-rajnai rizling ...

Folytatás a blogon ... gasztroszex.blog.hu/2011/11/22/zala_g...