Xylella: az új szõlõ rém
sponsored links
Új kártevõ közeleg
A Xylella fastidiosa számos betegséget okoz - a felvételen leander megbetegedése
Fotó: Kállai Márton
A csaknem másfél évtizede az olasz csizma alján regisztrált elsõ megbetegedés ? amelyrõl bizonyították, hogy Észak-Amerikából eredt ? szinte kipusztította az ottani olajfák felét. A Xylella fastidiosa számos más gazdasági jelentõségû betegséget is okoz: francia területeken írták le a szõlõ Pierce-féle betegségét, a citrusok tarka klorózisát, az õszibarack phony betegségét, a szilva levélmegperzselõdését, valamint a leander, mandula, kávé, pekándió és más növények megperzselõdését.
A tünetek hasonlóak: a levéllemez szélébõl kiindulva lágy ívû elhalások tapasztalhatók, s ez idõvel kiterjed az egész levélre. De a növények elhalásának igazi oka, hogy a baktérium a növény fatestében szaporodik fel és károsít. Eredeti élõhelyén legalább 100 növényrõl tudják, hogy megtámadja, feltételezések szerint számos rovarféle ? például kabócák, tetvek ? szívogatással is terjesztheti. Ez azért félelmetes, mert nem tudhatjuk, hogy Európában a fentieken kívül mely növénycsoportok, fajok lesznek kitéve a károsításának. A dél-európai tapasztalatok elkeserítõek, így meglehet, hogy más honos növényekben is számottevõ lesz a kár.
Éppen ezért karanténbetegség a Xylella: ahol felfedezik, ott a hivatalos szakértõk letarolnak minden növényt, azaz próbálják fertõtleníteni a környezetet. Ez szinte felesleges, ugyanis a baktérium nagyon sok növényen képes megélni, rengeteg rovar terjesztheti, így a szakma eddig nem is tud hatékony mentesítésrõl, mint ahogyan a baktérium elleni védekezésrõl sem. De azért rettegni sem kell: emlékezhetünk még a hisztériára, amit a tûzelhalást okozó baktérium megjelenése okozott az országban a kilencvenes években.
Egész ültetvényeket égettek fel a hatóságok ? már tudjuk, hogy feleslegesen, mert a kórt nem lehetett megállítani. Megtanultunk együtt élni vele: figyelni kell és megelõzni.
Kifejlesztettek egy sor szert, amelyek hatékonyan gyûrik le a tûzelhalást, s ma már nem perzselnek fel alma-, birs- vagy éppen körteültetvényeket. Nem tudhatjuk, hogy a kontinensünkre behurcolt és terjedõ Xylella ellen hasonló sikerrel lehet- e majd védekezni, fellépni. Azt viszont tegyük meg, hogy késleltetjük itteni megjelenését. Például a most induló idegenforgalmi szezonban nem hozunk haza leanderés citruságakat, hogy majd itthon továbbszaporítjuk. Miként nem veszünk ottani kereskedésekben az itthoninál jóval olcsóbb csemetéket sem, mivel nem tudhatjuk, hogy a szemre egészséges növény fertõzött- e.