Várakozás

2011-10-06

sponsored links


A kedvemben kisebb hullámzás mutatkozik, érzem a jövõ hét közeledtét, amirõl most nem beszélek, amire nem gondolok, de azért gondolok, aztán újra nem. Nincs ráhatás, ami lesz, azt át kell vennem, és legtöbbször elfogadhatónak látok bármilyen bekövetkezõ helyzetet is, persze nincs sok variáció, vagy örülök majd, vagy kevésbé, azaz egyáltalán nem, kész, pont és ennyi. A helyzet persze nem tragikus, ne gondolják, és tudom, hogy most meglehetõsen érthetetlenek a kezdõ sorok, de ígérem, amint mögöttem a pillanat, lesz magyarázat is. Én pedig most ennyitõl is könnyebbnek érzem magam, így van ez.
A mai imbisz két szereplõje egy többlépcsõs tervezgetés eredménye, elõször mondtam, lesz húspogácsa, aztán került hozzá pisztácia, majd köröztem a boltban, saláta, de mégsem, saláta, de mégsem, padlizsán, nem jó, birsalma lenne, de azt meg már nem merem. Herr Paprika végül még sokkot kap. És akkor hirtelen jött az egyértelmû megoldás, cékla, amit elõször gondolatban megfõztem, azután inkább megsütöttem, adtam hozzá joghurtot, csípõset, hogy végül inkább olaj és ecet legyen, meg egy kis méz. Jó a cékla, a pisztáciás pogácsák még inkább, sütés közben négy darabon próbáltam ki, hogy megfelelõ-e az íze. A mentségem csak annyi, hogy kicsi darabok készültek. Persze ha most legyintenek, és azt mondják, falánk vagyok, abban is van némi, de csak némi igazság.
Akkor recept.

Pisztáciás húspogácsa sült céklával ...

Folytats a blogon ... imbisz.blogspot.com/2011/10/varakozas...

sponsored links

Keres?s