Nyírfanedv története: A nyírfa nedve évszázadok óta értékes itala az emberiségnek. Már a XIII. században egy perzsa geográfus megemlíti, hogy bizonyos ázsiai népek a nyírvízzel oltják szomjukat. A 14. században az elsõ német természetleíró, Conrad von Megenberg is említi a nyírvizet, mint a hétköznapi emberek frissítõ italát. A nyírvíz a szláv népek, a románok között is igen elterjedt ital, de isszák a lappok, svédek, finnek, észtek, votjákok, baskírok és különbözõ szibériai népek. Észak-Eurázsiában a nyírvíz fogyasztása a hal- és húsfogyasztásnál fellépõ skorbut ellensúlyozására szolgál.

A magyar nyelvben fellehetĂľ vĂĄltozatos neve arra utal, hogy MagyarorszĂĄgon is igen elterjedt ĂŠs kedvelt volt. MĂĄr a honfoglalĂł magyarok is fogyasztottĂĄk, ĂŠvente megcsapoltĂĄk a nyĂ­rfĂĄkat, hogy az ĂŠrtĂŠkes nyĂ­rnedvhez jussanak. KĂŠsĂľbb a nyĂ­rfa csapolĂĄsĂĄval mĂŠg pezsgĂľt, nyĂ­rbort ĂŠs nyĂ­rsĂśrt is kĂŠszĂ­tettek a nedvbĂľl.

A nyĂ­rfanedv kĂźlĂśnbĂśzĂľ elnevezĂŠsei: virics (SzĂŠkelyfĂśld, palĂłcok), nyĂ­rlĂŠ (LĂĄpos vĂślgye), nyĂ­rvĂ­z (NyĂ­rsĂŠg, BĂśrzsĂśny), boza (palĂłcok), csiger (Bakony). SzĂłtĂĄraink nyirics nĂŠven is emlĂ­tik.

A nyĂ­rvizet NyĂ­regyhĂĄza, Debrecen piacain mĂŠg a mĂşlt szĂĄzadban hordĂłszĂĄmra ĂĄrultĂĄk. A nyĂ­rvĂ­z kĂźlĂśnĂśsen nĂŠpszerĂť ital volt ? s rĂŠszben az napjainkban is ? a SzĂŠkelyfĂśldĂśn, ahol a 16?18. sz.-ban viricses kĂĄdat, vicses teknĂľt emlĂ­tettek nyilvĂĄnvalĂłan a nagy mennyisĂŠgĂť nyĂ­rvĂ­z tĂĄrolĂĄsĂĄra. GyergyĂłban a havasok kĂśzĂśtt viricsfĂľzĂľhĂĄzrĂłl is tudunk (1872). A hĂĄromszĂŠki szĂŠkelyek a nyĂ­rvĂ­z gyĂťjtĂŠsnĂŠl a fa- ĂŠs erdĂľkultusz nyomait ĂľriztĂŠk meg: az egyik tavaszi Ăźnnepen a legĂŠnyek ĂŠs leĂĄnyok csapatosan mennek ki az erdĂľbe, ĂŠs tĂĄncolĂĄs, ĂŠneklĂŠs kĂśzben csapoljĂĄk meg a nyĂ­rfĂĄkat.

II. Rákóczi Ferenc egyik levelében (1706) így emlékezik meg a nyírvízrõl: ?nem drágább a nyírvíz az tokaji szüretnél, sem a szamosközi asztag a hernádmellyéki asztag s kazalnál?. 1769-ben canonica visitatióban vetik fel a kérdést, hogy lehet-e a nyírvízzel keresztelni. A nyírvíz a szláv népek, a románok között is igen elterjedt ital, de isszák a lappok, svédek, finnek, észtek, votjákok, baskírok s a különbözõ szibériai népek. Rasid-el-Din (1247?1318) perzsa geográfus elmondja, hogy a szojótok nyírvízzel oltják szomjukat. A 14. sz.-ban a nyírvizet említi az elsõ német természetleíró, Conrad von Megenberg, elmondva, hogy a hétköznapi emberek frissítõ itala. É-Eurázsiában a nyírvíz fogyasztása a hal- és húsfogyasztásnál fellépõ skorbut ellensúlyozására szolgál. ? Irod. Kiss Lajos: A nyírvíz (A Földgömb, 1930); Berg, Gösta: Nordskandinaviskt?nordeuropeiskt (Rig, Stockholm, 1933); Györffy István: Viricselés a Székelyföldön (Ethn., 1937); Gunda Béla: Ethnographica Carpathica (Bp., 1966); Berg, Gösta: Att tappa björklake (Gastronomisk Kalender, Stockholm, 1969).

NemrĂŠgen aztĂĄn bekĂśszĂśntĂśtt a tavasz, ĂŠs a fĂĄk, bokrok sorra bontogattĂĄk rĂźgyeiket. Én ĂĄrgus szemekkel figyeltem a mogyorĂłfĂĄt, mĂ­gnem aztĂĄn azon is elĂľbĂşjtak a rĂźgyek. Amikor Ăşgy Ă­tĂŠltem meg, hogy elĂŠrte a kĂ­vĂĄnt mĂŠretet, akkor tettem egy prĂłbĂĄt az egyik nyĂ­rfĂĄval. Egy vĂŠkonyabb ĂĄgĂĄt megvĂĄgtam, ĂŠs ĂśrĂśmmel tapasztaltam, hogy abbĂłl bizony csepegni kezdett a nyĂ­rvĂ­z. Mivel korĂĄbbrĂłl mĂŠg nem volt ilyen jellegĂť tapasztalatom, arra kellett hagyatkoznom, amit az interneten lehet errĂľl talĂĄlni. E szerint pedig kĂŠt mĂłdszer adĂłdik a nyĂ­rvĂ­z kinyerĂŠsĂŠre:

1.) Egy hĂźvelykujjnyi ĂĄgat keresztbe elvĂĄgunk, ĂŠs rĂĄhĂşzunk egy mĂťanyag palackot, hogy abba csepegjen a vĂ­z. Ezt a mĂłdszert is kiprĂłbĂĄltuk egy mĂĄr amĂşgy is sĂŠrĂźlt ĂĄgon, de kĂŠt problĂŠmĂĄnk is adĂłdott ezzel a mĂłdszerrel. EgyrĂŠszt nem tĂşl hatĂŠkony, tĂśbb Ăłra alatt is csupĂĄn alig mĂĄsfĂŠl deci vizet nyertĂźnk ki vele a fĂĄbĂłl, mĂĄsrĂŠszt pedig ezzel maradandĂł kĂĄrt okozunk a fĂĄnak, hiszen a keresztbe elvĂĄgott ĂĄg mĂĄr aligha fog visszanĂľni. MĂĄr pedig ha egy nyĂ­rfĂĄt ĂŠvrĂľl-ĂŠvre megcsapolunk ezzel a mĂłdszerrel, akkor elĂľbb vagy utĂłbb, de egyszer biztosan le fog kopaszodni. SzĂłval, annak okĂĄn, hogy mi ezt a mĂłdszert kĂĄrosnak tartjuk, nem is ejtĂźnk a hogyanjĂĄrĂłl a tovĂĄbbiakban szĂłt, ĂĄttĂŠrĂźnk a mĂĄsodik mĂłdszerre.

2.) A fán ejtünk egy kör alakú "sebet". A seb mélységére az interneten 5-8 centimétert írnak, de a mi tapasztalatunk az, hogy elegendõ a 2-4 centiméter is. Persze a "seb" mélysége nagyban függ a fa kérgének vastagságától, ami pedig a fa életkorával egyenesen arányos. Így tehát, minél vastagabb a nyírfa, annál mélyebb sebet kell rajta ejtenünk. Erre a módszerre egy fafúró is megfelel, vagy bármilyen más alkalmatosság. Az ejtett seb átmérõje pedig legalább egy-két centiméter legyen, de a legjobb az, ha a rendelkezésünkre álló, "csapnak" használt alkalmatosság átmérõjéhez igazítjuk.

Itt térnék rá azokra a nagyon jópofa, elõre gyártott fém csapocskákra, amelyeket a külföldi oldalakon lehet látni. Azokat használják nyírfa és juharfa csapolására. Mivel azonban azok célspecifikus eszközök, és kicsiny hazánkban (már) nincs nagy gyakorlata a nyírvíz begyûjtésének, így ezeket nem lehet megkapni akármelyik barkácsboltban. Ebbõl kiindulva mi olyan módszert szerettünk volna kipróbálni, amihez olyan eszközöket használunk fel, amelyek bárki számára elérhetõen. Így történt, hogy "csapnak" a kereskedelmi forgalomban kapható sziloplaszt hengerek végére csavarható szûkítõt használtuk fel (kép a cikk végén). Természetesen megfelel bármilyen más fém, vagy mûanyag csõ is. Mivel azonban ezek egy adott átmérõtõl folyamatosan vékonyodnak, mígnem a hegyükben az átmérõjük alig fél centi, könnyebb velük dolgozni. Ahhoz ugyanis, hogy jó hatásfokkal nyerhessük ki a fából az ásványi anyagokban gazdag vizet, pontosan kell illeszkedni a fán ejtett "sebbe". Ezeket a mûanyagokat pedig tudjuk könnyedén addig-addig szeletelni, míg végül pontosan illeszkedni fog a fában ejtett sebbe (tehát attól marad benne, hogy szimplán beleszorítjuk a sebbe). Ha mindent jól csináltunk, akkor néhány másodpercen belül elkezd majd csepegni a csõ végén az éltetõ nedû (ez látható cikkünk legfelsõ képén).

A legtöbb leírás azt javasolja, hogy magasabban (másfél méter körül) ejtsük a sebet a fán, mert akkor a gravitációs is segít. Ha mi így teszünk, akkor a gyûjtõedény - amely a mi esetünkben egy kristályvizes PET palack - rögzítését is meg kellett volna oldani a fán valahogy, ami vagy mindenféle zsinóros kötözgetõs bûvészkedést igényelt volna, vagy további sebeket kellett volna ejteni a fán (kampónak). Mi itt megint eltértünk a javaslattól, mert nem akartunk sem bûvészkedni, sem pedig a kelleténél jobban megsebezni a nyírfát. Ezért mi a lyukat pont olyan magasba fúrtuk, amilyen magas PET palackunk volt. Így, ahogyan az a képen is látható, roppant egyszerûen sikerült ezt a kérdést megoldanunk. Természetesen ezt csak olyan helyen lehet így megoldani, ahol nem vizelnek állatok (és emberek sem) a fa tövébe. Nekünk magántulajdonban lévõ fákon volt szerencsénk kísérletezni, és mivel tudtuk, hogy ott semmi és senki nem vizel a fák tövébe, bátrak voltunk. :-) Most, miután sikerült jól kibeszélni, hogy milyen filléres eszközökkel (is) lehet mennyire könnyen nyírvizet gyûjteni, essen néhány szó arról is, hogy mennyi idõ alatt mennyit sikerült begyûjteni...

Ezzel a mĂłdszerrel nekĂźnk este nyolctĂłl reggel nĂŠgyig - ez nyolc Ăłra - 2.7 liter nyĂ­rvizĂźnk lett, ami azt jelenti, hogy egy Ăłra alatt ĂĄtlagosan majdnem 3 dl nyĂ­rvizet sikerĂźlt kinyernĂźnk egy nagyjĂĄbĂłl 40-50 cm ĂĄtmĂŠrĂľjĂť nyĂ­rfĂĄbĂłl. Ha figyelembe vesszĂźk a fa ĂĄtmĂŠrĂľjĂŠt, akkor ez nem olyan rossz arĂĄny. TermĂŠszetesen vastagabb fĂĄbĂłl tĂśbb lĂŠ nyerhetĂľ ki egysĂŠgnyi idĂľ alatt. Mi tĂśbb fĂĄt is megcsapoltunk egyidejĂťleg, de mivel a fĂĄk ĂŠletkora hasonlĂł volt, Ă­gy nem volt jelentĂľs kĂźlĂśnbsĂŠg a fĂĄkbĂłl kinyert mennyisĂŠgek, ĂŠs az ezekhez szĂźksĂŠges idĂľk tekintetĂŠben.

NĂŠhĂĄny fontos szabĂĄly:

• egy fĂĄt egy tavasszal csak egyszer, ĂŠs csak egy sebbĂľl csapoljunk. KĂśvetkezĂľ ĂŠvben Ăşjra csapolhatĂł.
• a csapolĂĄs befejeztĂŠvel a sebet tĂśmjĂźk be a fa tĂśvĂŠbĂľl szĂĄrmazĂł fĂślddel, hogy a seb gyorsabban gyĂłgyuljon
• ne hasznĂĄljuk az ĂĄg ĂĄtmetszĂŠsĂŠt a fa megcsapolĂĄsĂĄra, mert azzal visszafordĂ­thatatlan kĂĄr keletkezik a fĂĄban (az ĂĄg nem nĂľ vissza).
• csak ĂŠs kizĂĄrĂłlag magĂĄntulajdonban lĂŠvĂľ fĂĄt csapoljunk meg (termĂŠszetesen a tulajdonosĂĄnak hozzĂĄjĂĄrulĂĄsĂĄval).
• csak annyi fĂĄt csapoljunk meg, amennyit feltĂŠtlenĂźl szĂźksĂŠges, mert a nyĂ­rvĂ­z nem tarthatĂł el sokĂĄig.

A nyĂ­rfanedv egy szĂ­ntelen folyadĂŠk, amely betulint, komplex szerves savakat (fĂľkĂŠnt: nikotinsav, almasav, glutaminsav), ĂĄsvĂĄnyi anyagokat (makroelemek, mikroelemek, nyomelemek, fĂľkĂŠnt: kĂĄlium, kĂĄlcium, nĂĄtrium, magnĂŠzium, mangĂĄn, foszfor, cink, rĂŠz), fruktĂłzt, glĂźkĂłzt, aminosavakat, vitaminokat, proteineket, termĂŠszetes erjesztĂľ anyagokat, nĂśvĂŠnyi fitovegyĂźleteket, ĂŠs fitoncidokat (antimikrobĂĄlis szerves vegyĂźletek, amit a nĂśvĂŠnyek termelnek sajĂĄt ?immunrendszerĂźk" vĂŠdelmĂŠre) tartalmaz kimutathatĂł mennyisĂŠgben. A nyĂ­rfanedv egy magas biolĂłgiai hasznosulĂĄsĂş, termĂŠszetes ĂŠlelmiszer.

A nyĂ­rvĂ­z a szervezetben a homeosztĂĄzis, a belsĂľ egyensĂşly visszaĂĄllĂ­tĂĄsĂĄban vesz rĂŠszt. A homeosztĂĄzis felborulĂĄsĂĄĂŠrt felelĂľs mĂŠreganyagokat, salakanyagokat magĂĄba zĂĄrja, mĂ­g kolloidĂĄlis ĂśsszetevĂľit a sejtjeink hasznosĂ­tjĂĄk. Ioncsere kĂŠpessĂŠge egyedĂźlĂĄllĂł.

A betulin (betulinol) ĂŠs a fitoncidok tartalma miatt a nyĂ­rfanedv a vizeletkivĂĄlasztĂł rendszer ĂŠs az emĂŠsztĂľszervrendszer tĂĄmogatĂłja.

Gyulladáscsökkentõ és antibakteriális hatással bír. Golyva, tüdõbaj, vesebántalmak ellen is fogyasztják. Vértisztító hatású. Ízületi kopások és reumás fájdalmak enyhítésére is alkalmazzák. Energetizál. Extra vitalitást nyújt a szervezetnek. Erõsíti az immunrendszert. Tisztítja a nyirokrendszert. Gyorsan felszívódik a gyomorban. Méregtelenítõ és lúgosító hatást fejt ki. Tisztító kúra és léböjt során kiválóan alkalmazható. A nyírfanedv mágneses erõként viselkedik a szerves hulladékokat illetõen, mint a salakanyagok, mérgezõanyagok. Valódi sejtszintû, váladék elvezetõ szerepet tölt be. Magába szívja a rosszat, cserébe pedig otthagyja a gyógyító tulajdonságait.

FelgyorsĂ­tja az anyagcserĂŠt, ezĂŠrt a testsĂşlykontroll sorĂĄn sikerrel alkalmazhatĂł. Alkalmas a test folyadĂŠk-elektrolitikus egyensĂşlyĂĄnak megĂľrzĂŠsĂŠre mĂŠg erĂľs fizikai igĂŠnybevĂŠtel esetĂŠn is. IzotĂłniĂĄs italkĂŠnt mĂťkĂśdik. Az edzĂŠsek ĂŠs a versenyek alatt a sportolĂłk vĂ­zfogyasztĂĄsĂĄt korlĂĄtozzĂĄk, mivel a vĂ­z nem szĂ­vĂłdik fel azonnal az emberi testben, amitĂľl a gyomor nagyon nehĂŠz lesz. A nyĂ­rfanedv kĂśnnyedĂŠn felszĂ­vĂłdik, az izmokat oxigĂŠnnel lĂĄtja el az anyagcsere folyamatokban. A nyĂ­rfanedv termĂŠszetes elemei segĂ­tik a test sĂł - vĂ­z hĂĄztartĂĄsĂĄnak fenntartĂĄsĂĄt.

KĂźlsĂľleg alkalmas a bĂľr ĂŠs a hajas fejbĂľr ĂĄpolĂĄsĂĄra: A nyĂ­rfanedv molekulĂĄris szerkezete a bĂľr szĂĄmĂĄra fontos alapanyag. TĂĄplĂĄlja, ĂŠs sejtszinten hidratĂĄlja a bĂľrt, pH ĂŠrtĂŠkĂŠt egyensĂşlyba ĂĄllĂ­tja. GyulladĂĄscsĂśkkentĂľ tulajdonsĂĄgai felĂźleti hĂĄmsĂŠrĂźlĂŠsek, sebek, fekĂŠlyek, bĂľrproblĂŠmĂĄk (pattanĂĄsok, psoriasis, ekcĂŠma) kezelĂŠsĂŠre is alkalmassĂĄ teszik. Naponta legalĂĄbb 2x (reggel ĂŠs este) masszĂ­rozzuk be az ĂŠrintett terĂźletet, vagy tegyĂźk pumpĂĄs fejjel ellĂĄtott palackba ĂŠs permetezzĂźk a felĂźletre. A savas pH a fejbĂľrĂśn is megjelenik. Ennek hatĂĄsĂĄra a hajszĂĄlak elvĂŠkonyodnak, elgyengĂźlnek. HajhullĂĄs, fejbĂľrzsĂ­rosodĂĄs, erĂľs korpakĂŠpzĂľdĂŠs, seborrhea vagy pattanĂĄsok jelennek meg. A nyĂ­rfanedv fejbĂľrbe masszĂ­rozva segĂ­t megszĂźntetni a savasodĂĄs kĂśvetkezmĂŠnyeit, sejt-szinten regenerĂĄlja a hajhagymĂĄkat ĂŠs tĂślti fel azok raktĂĄrait. Ilyen esetben a szĂĄraz fejbĂľrbe masszĂ­rozzuk be, a problĂŠma fokĂĄtĂłl fĂźggĂľen heti 2-3x, vagy akĂĄr mindennap. A nyĂ­rfanedvet akĂĄr a bĂľrrĂľl, akĂĄr a hajrĂłl nem kell lemosni.

CsĂśkkenti a hisztamin termelĂŠst, Ă­gy az asztmĂĄs, allergiĂĄs tĂźneteket is. Egyes ĂśsszetevĂľi antioxidĂĄnskĂŠnt szolgĂĄlnak.